Az alapítvány célkitűzése, hogy hosszú távon megváltoztassa a magyar lakosság pénzügyi és megtakarítási kultúráját. A öngondoskodás egyfajta szemléletet jelent: tervezzük meg az életünket, pénzügyeinket, optimalizáljuk kiadásainkat. Költsünk tudatosan! – mondja Gecser Ottó, az alapítvány ötletgazdáinak egyike, a BROKERNET Investment Holding Zrt. vezérigazgatója. A tíz éve alapított cég ma az ország legnagyobb független pénzügyi tanácsadó részvénytársasága. Gecser Ottó Küllői Péterrel, Jaksity Györggyel, Simor Andrással együtt az ezredfordulón kezdte meghonosítani Magyarországon a CSR-kultúrát. Menedzserként és magánemberként egyaránt felvállalta, hogy a legkülönbözőbb területeken terjessze azt a gondolatot és gyakorlatot: a társadalmi szerepvállalás nem más, mint befektetés a jövőbe.

Öngondoskodás

A BROKERNET Csoport a kezdetektől elkötelezte magát az Öngondoskodás Alapítvány mellett. Az alapítvány kuratóriumi elnökének, Gecser Ottónak minden bizonnyal nagy szerepe van abban, hogy az alapítvány az elmúlt két évben mind nagyobb fi gyelmet fordít az eredeti célkitűzések megvalósítására. A Magyar Nemzeti Bank – ahol Simor András elnök tudatosan támogatja a bank részvételét a CSR-kezdeményezésekben – 2007-ben hozta létre a pénzügyi piac állami szereplőinek bevonásával a Tudatos Pénzügyekért Alapítványt. A két alapítvány közösen tavaly először hirdette meg azt a pályázatot, amelynek keretében 25 iskolában egy-egymillió forinttal támogatták a gazdasági ismeretek oktatását.

Nem véletlenül választottuk ezt a korosztályt – hangsúlyozza Gecser Ottó. A legfogékonyabb időszak ez, amikor a gyerekek már nyitott szemmel járnak a világban, képesek arra, hogy megkülönböztessék a jó és rossz megoldásokat, a realitások iránti érzékük sokszor fejlettebb, mint a felnőtteknek. Ugyanakkor feltételezzük, hogy a szülők is érdeklődnek a tanulmányok iránt, s így az a szemlélet, amit ezekben az iskolákban igyekszünk meghonosítani, hatással lehet az idősebb nemzedékre is.

Költsünk tudatosan!

Mindenképpen hosszabb távon kell gondolkoznunk, ha azt akarjuk, hogy mire ez a korosztály felnő, már képes legyen az öngondoskodásra. Meg kell értetnünk, hogy mindenki saját maga felelős a jövőjéért, a pénzügyi biztonságáért, személyes anyagi boldogulásáért. Ennek az alapfeltétele, hogy megtanuljon bánni a pénzzel, tudja, hogy minek mi az értéke, készüljön fel arra, hogy időnként súlyozni kell a kiadások között. Például felismerje, nem mindegy, hogy drága áruhitellel vagy személyi kölcsönnel szerzi meg az áhított nagy képernyős televíziót, ne csupán a havi törlesztőrészletre ügyeljen a devizahitelnél, hanem a THM-et is érdemes figyelembe venni. Elképzeléseink szerint ezt a tudatos tervezést a legkisebb egységnél, a családi költségvetésnél érdemes elkezdeni, ebbe pedig egy középiskolásnak már lehet beleszólása. S ha mondjuk két féléves képzés után elérjük, hogy az iskolás gyerek figyelmeztesse a szüleit arra, hol kalkulálnak rosszul, már teljesítettük az elénk tűzött cél minimálszintjét.

Gecser Ottó magánemberként is hisz abban, hogy ez a gondolkodásmód alapvetően befolyásolhatja az ország gazdasági növekedését. Gyakorlatilag ez az a társadalmi felelősség, amelyet az Öngondoskodás Alapítványnak és a Brokernetnek szinte kötelezően fel kell vállalnia ahhoz, hogy túljussunk a mai válságos időkön – mondja. Magyarország polgárai nemcsak a „szocialistának” nevezett öt évtizedben, de az elmúlt 20 évben is megszokták, hogy az állami gondoskodáshoz kötődjenek. Ha bármi probléma van, azonnal az államért kiáltunk, a mindenkori kormányzatot hibáztatjuk a gondjainkért, és eszünkbe sem jut a saját felelősségünk.

A reformok másik oldala

Bármennyire paradoxonnak hat, az öngondoskodás filozófiája akár alapja is lehetne azoknak a nagy államháztartási reformoknak, amelyek idestova két évtizede váratnak magukra, s amelyeknek hiánya különösen szembetűnővé teszi – a globális krízis mellett – a magyar válságot. Példaként érdemes ebből a szemszögből a nyugdíj, az egészségügy és az oktatás helyzetét megvizsgálni. Bármenynyire magas százalékos arányban a munkaadók és munkavállalók járulékbefizetése az aktív korban, tény, hogy a megtakarításoknak sokkal hosszabb ideig kellene biztosítaniuk azt a bizonyos nyugodt ezüstkort, mint amire a jelenlegi nyugdíjrendszer képes. Ehhez szükség lett volna arra, hogy jól prosperáljanak, s ne menjenek csődbe a múlt század utolsó évtizedeiben az önkéntes pénztárak, korábban jelenjenek meg a magánbiztosítók, hogy legalább három pillére legyen annak a nyugdíjnak, amelyre támaszkodhat a ma 60-as korosztály. Gyakorlatilag – éppen úgy, mint Európa fejlett országaiban – már a munkakezdés első éveiben el kellene kezdeni a befizetéseket valamelyik kasszába. Ugyanez a szisztéma igaz az egészségügyi biztosításban is. Ha legalább két biztosítóval, az államival és egy magánbiztosítóval kötünk egyezséget arra, hogy ha – leginkább időskorban – kezelésekre szorulunk, magas szintű ellátást kapjunk, akkor az egészségügynek nem kellene az egyetlen OEP-pel hadakoznia várólistákról, felírható gyógyszerek áráról és a kezelések költségeiről. Vagy vegyük példaként az oktatást.

Pályakezdők exportja

Nem beszélünk arról, hogy mennyibe kerül az államilag támogatott, térítésmentes oktatás az államnak akkor, amikor az egyetem után a végzősök – elhelyezkedési lehetőség híján –külföldön tudnak csak álláshoz jutni. Vagy az orvosi fakultás pályakezdőinek esetében már a rezidensképzés sem biztosított itthon.Minimum ötmillió forint állami támogatást visz magával az a végzős, aki Nagy-Britanniában vagy Németországban jelentkezik rezidensnek, ahol természetesen örömmel fogadják, hiszen a hazaiaknál kisebb bérért és kész orvosként tudják alkalmazni, csupán a szakvizsga megszerzését kell biztosítani számára. Az öngondoskodás kultúráját a vállalatoknak is sokkal jobban kellene tudatosítaniuk munkatársaikban. A BROKERNET Csoport felmérte például, hogy az úgynevezett cafeteria keretei között milyen juttatásokat választanak a fiatal dolgozók.

Gondoljunk magunkra!

A társadalomért már kezdünk felelősséget érezni – mondja Gecser Ottó –, kicsit odafigyelünk a környezetre is, de magunkra még mindig nem gondolunk. Mintha nem akarnánk megérteni, hogy a jövőnkért elsősorban saját magunknak tartozunk felelősséggel. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a pénzügyi kultúra terjesztésére szövetkező alapítványok minél szélesebb körben tudatosítsák ezeket a gondolatokat. Terveink szerint az első tanítási év befejezése után az Öngondoskodás Alapítvány és az MNB alapítványa júniustól egyesíti erőit, mert ha együttesen cselekszünk, akkor annak nagyobb hatása lehet.

Együtt többre jutunk

A BROKERNET Csoport 2009-ben úgy döntött, hogy a továbbiakban a BROKERNET Jövő Alapítványban egyesíti mecénási törekvéseit.Hisznek abban, hogy csak akkor tudnak igazán tartós eredményeket elérni, ha hatezer munkatársuk hozzájárulását megnyerik a koncepciókhoz. Az alapítvány az oktatás, a kultúra, az egészség és a sport, valamint a szociális támogatás területén szeretne maradandó értékeket létrehozni, amelyek a jövő generációi számára is mintaként szolgálhatnak. Hosszúra nyúlna elsorolni, hogy ezekben a témákban hányféle törekvés megvalósításához járulnak hozzá. Viszont fontos megemlíteni, hogy a BROKERNET Jövő Alapítvány nemcsak a cégcsoport anyagi forrásainak és munkatársai hozzájárulásának összesítésére törekszik, hanem 180 ezer ügyfelük közül is mind többeket akarnak megnyerni egy konkrét ügynek. Programjaik fókuszában a magyar családok, azon belül is a legfiatalabb generáció támogatása, esélyegyenlőségének megteremtése, életminőségének javítása áll, a hosszú távú értékteremtés eszmeiségének jegyében.

Gecser Ottó