Athénban az uniós nagyító
Minél nagyobb deficitcsökkentésre ösztökélik Athént, annál nyilvánvalóbbá válnak a piacok számára a dél-európai uniós államok és Írország problémái, s minél szembeötlőbbek a gondok, annál nagyobbat eshet az euró árfolyama. Ezt sugallják legalábbis elemzők, ám kedden Brüsszelben a német Ifo intézet és az Európai Gazdasági Tanácsadói Csoport akadémiai szakértői ehhez hozzátették: az euró gyengülése kifejezetten jót tesz az exportszektornak, s ezért e folyamat inkább üdvözlendő, igaz, a hanyatlás oka meg aggodalmat kelt.
Ebben az európai hangulatban és egymásnak ellentmondó nyilatkozatok közepette utaztak a sztrájkokkal terhelt Athénba tegnap az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap szakértői, hogy három napon át nagyító alatt vizsgálják a görög számokat a pénzügyminisztériumban, a jegybankban és a foglalkoztatási minisztériumban.
Dolguk az, hogy az európai pénzügyminiszterek megállapodása nyomán ellenőrizzék a görög megszorító program végrehajtását, s ha kell, további deficitcsökkentő intézkedések kierőszakolása révén is elérjék, hogy a tavalyi 12,7 százalékos GDP-arányos deficit idén négy százalékponttal mindenképpen mérséklődjék. A görög hiány eltitkolt mértéke és a 125 százalék közelében járó államadósság miatt Athén a nemzetközi piacok nyomása alá került, ám problémájával ráirányította a figyelmet Portugáliára, Spanyolországra, Írországra, sőt Olaszországra is, a megemelkedett államkötvényhozamok miatt pedig az egész eurózónának kezd sokba kerülni a görög vergődés.
Athén jelezte, nem kér pénzt, de a minap Lorenzo Bini Smaghi, az EKB igazgatósági tagja azt mondta, kétoldalú alapon meg kell segíteni a görögöket. Ám Berlinben és Brüsszelben hevesen cáfolták a német lapértesüléseket egy esetleges 20-25 milliárdos mentőakció szervezéséről. Ráadásul a görögök a pénteki határidőt lekésve még kedden sem küldték meg a bizottságnak, hogymilyen származékos ügyletek segítségével próbálták csökkenteni az évtized elején a deficitet – amerikai befektetési bankok tanácsára.
A hiány lefaragását szorgalmazó szakértői egyeztetések véletlenül kapcsolódtak össze az Ifo intézet üzleti bizalmi indexének esésével, aminek oka persze a hideg tél miatt korlátozott gazdasági tevékenység is lehet, de a mutató utalhat a törékeny európai fellendülésre is. A növekedés kibontakozásának akadálya éppen a válság ellen életbe léptetett rendkívüli állami költekezés megszüntetése lehet. Ám a nagy hiányok és adósságok fenntartása sem lehetséges – érveltek tegnap Brüsszelben, a Bruegel intézetben szervezett vitán.
Az Ifo igazgatója, Hans-Werner Sinn és az Európai Gazdasági Tanácsadói Csoport elnöke, Gilles Saint-Paul a közös tanulmány bemutatásakor azzal érvelt, hogy az adóemelések (elsősorban az áfa-) és kiadáscsökkentések jövőre vagy későbbi évekre most meghirdetett elegye serkenthetné a növekedést és segíthetné később a pénzügyi egyensúly javítását. A jelentés készítői csatlakoztak azon szakértők növekvő táborához, akik szerint a görögöket az IMF-re kellene bízni, bár az uniónak nyilván le kéne vonnia a következtetéseket a jövendő válságkezeléseket illetően.
