Mélyponton az alapkamat
Nulla, illetve 25 és 50 bázispontos kamatcsökkentési variációk szerepeltek a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén, ahol a vita után meggyőző többséggel szavaztak a közbülső megoldásra, így az irányadó ráta 6-ról 5,75 százalékra mérséklődött. A kilátásokról szólva Simor András jegybankelnök úgy fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy önmagában az infláció alakulása további kamatcsökkentésnek nyitna teret, ám hogy ennek mikor jön el az ideje, azt elsősorban kockázati megítélésünk szabja meg. Most úgy látszik, hogy a nemzetközi befektetői hangulat az euróövezet több országában – főként Görögországban – tapasztalt költségvetésihiány-túllépések miatt nem túl kedvező, sok a bizonytalansági tényező.
A görög válság hatásai egyelőre korlátozottan érintették Magyarországot, de ez bármikor megváltozhat – intett óva Simor, aki a negatívumok között a régiós szinten különösen magas államadósságot, a pozitívumok között pedig a költségvetési hiány lefaragását, a folyó fizetési mérleg pluszba fordulását említette, amikor nemzetközi megítélésünk főbb szempontjait mérlegelte.
Az elnök kitérő választ adott arra, hogy a monetáris tanács következő, az első országgyűlési választási fordulót nem sokkal megelőző ülésén politikai motívumok is előkerülhetnek-e, amikor a kamatról döntenek. Hangsúlyozta, hogy nem a kormányok színe, hanem az ország kockázati megítélése az, ami a kamatpolitikájukat irányítja. Reméli, hogy az eurócsatlakozási céldátumot a jegybankkal történő egyeztetés után tűzi ki az új kormány – felelte arra a kérdésre, hogy reálisnak tartja-e a Bajnai Gordon kormányfő által javasolt 2014-es euróbevezetést (a jelenleg ellenzéki Fideszben 2015-ös dátum kering). Hozzátette, hogy bár a maastrichti kritériumok (a hiányra, az államadósságra, az inflációra és a hoszszú távú hozamokra vonatkozó elvárások) nem változtak, a felvételi eljárás sokkal szigorúbb lesz a negatív görög tapasztalatok következtében.
A jegybank elkészítette inflációs jelentésének negyedévente esedékes felülvizsgálatát is, amelynek részleteit holnap közlik. Az idei inflációs előrejelzésüket a korábban becsült 3,9 százalékról 4,4 százalékra, a jövő évit 1,9-ről 2,3 százalékra módosították, igazodva a meglepően magas, éves összehasonlításban 6,4 százalékos januári adathoz. Simor szerint ugyanakkor a visszafogott kereslet kemény fegyelmező erővel hat az árakra, és a 10 százalék feletti munkanélküliség is megfontolt költekezésre sarkallja az embereket. E két tényezőben az idén a jegybank nem is vár javulást. Az inflációt gerjesztik ellenben a beinduló globális konjunktúra következtében nekilóduló élelmiszer- és energiaárak, valamint a hazai szabályozott árak indokoltnál magasabb emelése – állította. Utóbbinál utalt a gázkompenzáció eltörlésére a fűtési szezont követően.
A növekedési pályán is korrigáltak: a 0,6 százalékos idei gazdasági visszaesést 0,2 százalékosra szelídítették; a 2011-es előrejelzés maradt 3,4 százalékon. A GDP bővüléséhez a bankrendszer még nem teszi hozzá a magáét, a hitelezés egyelőre nem szolgálja a növekedést – állapította meg Simor, megemlítve, hogy a 2009-ben meglepően jó évet záró bankszektor tőkehelyzete jó.
Görögország, a rizikófaktor
Az alapkamat 25 bázispontos csökkentésével bejött a papírforma, hiszen a Reuters által megkérdezett elemzők körében 21:4-re kerekedett felül ez az álláspont a kamattartással szemben.
Helyzetértékelésükben jobbára Simor András érvei köszönnek vissza, jóllehet ők helyzetükből fakadóan bátrabban fogalmazhatnak. Összefoglalva: a piaci vélekedés szerint még legfeljebb egyszeri 25 bázispontos kamatvágást hajthat végre az MNB, 5,50 százaléknál azonban trendfordulót jegyezhetünk fel. A ciklus utolsó kamatcsökkentését vélhetően a választások utánra időzítik – a körülményektől függően. Az Equilor elemzői szerint nem kizárt, hogy nyár végétől lassan megérnek a feltételei egy esetleges kamatemelésnek. Sok függ attól, hogy az euróövezeti kamatszint mikor hagyja el történelmi mélypontját, és indul felfelé a jelenlegi egy százalékról. A monetáris tanácsból március elsejével távozik Hardy Júlia és Bihari Vilmos. Helyüket nem töltik be, így viszont kiegyenlítettebb lesz az arány a szigorúbb, Simor jegybankelnökhöz közeli, illetve az engedékenyebb kamatpolitikát képviselő tagok között, ami akár még meglepetésekhez is vezethet.
