Győztek az észérvek, ha nem is sokat, de legalább annyit lazított a kormány a januárban meghirdetett döntési moratóriumán, hogy nem állnak le teljesen az uniós fejlesztések, és pályázatok. Mindez történt azt követően, hogy a miniszterelnök kabinetfőnöke a héten találkozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrárkamara és a Magyar Mérnöki Kamara képviselőivel. A megbeszélések eredményeként a kormány úgy döntött, az uniós forrásból megvalósuló és már támogatási szerződéssel rendelkező közbeszerzéseket kiveszi a moratórium hatálya alól, így ezek folytatódhatnak, nem állnak le a munkálatok több hónapra, ami hátrányosan érintette volna az építőipart. Ugyanakkor a hazai forrásból megvalósuló, alapvetően nem infrastrukturális fejlesztéseket érintő közbeszerzéseknek továbbra is pirosat mutat a szemafor. Csak abban az esetben indíthatók el, ha a közbeszerzésről a döntés a következő kormány megalakulását követő időpontra esik, illetve, ha a miniszterelnöki kabinetirodát vezető államtitkár engedélyezi.

Az elmúlt hetekben számos érdek-képviseleti és szakmai szervezet hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy az uniós pályázatok elbírálásának leállítása visszafordíthatatlan károkat okoz a gazdaságnak, épp akkor, amikor elkezdődhetne a kilábalás a recesszióból. A kormány meghallgatva a kamarák aggályait és észrevételeit, úgy módosítja a moratóriumot, hogy a január 20. előtt, az Új Magyarország fejlesztési terv keretében meghirdetett pályázati felhívások, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetében megjelent rendeletek kapcsán beadott pályázatokat el lehet bírálni. Arra a kérdésünkre, hogy aki mondjuk ma ad be pályázatot egy január 20. előtt megjelent felhívásra, számíthate arra, hogy döntenek is róla, Szollár Domokos kormányszóvivő azt válaszolta lapunknak, hogy igen. Az ügyvivő kormány működése alatt, azaz amíg nem áll fel az új kabinet, ezek esetében sem lehet döntést hozni.

A döntési moratórium személyi kinevezésekre vonatkozó része változatlan marad: március 1-jét követően nem lehet új vezetőket kinevezni sem az egyes minisztériumoknál, sem pedig a központi államigazgatási szerveknél, illetve ezek helyi szerveinél. Nem lehet minisztériumokban szakmai tanácsadói és főtanácsadói címet adományozni. Nincs változás a kötelezettségvállalásokat tekintve sem. A minisztériumokban, illetve a központi költségvetési szerveknél április 1-jét követően csak a közfeladatok zavartalan ellátásához szükséges kötelezettségvállalásokról születhet döntés. Ugyanez a kör és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok 10 millió forintnál nagyobb értékű vagyon átruházásáról, illetve hasznosításáról csak abban az esetben hozhatnak döntést, ha ehhez a kormány nyilvánosan megjelenő határozatban hozzájárul.

Nem marad megrendelések nélkül az építőipar