Súlyos törvénytelenségek a lakáshitelezésben
Közérdekű keresetet nyújt be márciusban a bíróságra a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) több, lakáshitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás szerződései miatt – jelentette be tegnap Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke. A cégek megállapodásaikban tisztességtelen feltételeket határoztak meg, illetve olyan bonyolult, megtévesztő díjstruktúrát alkalmaztak (ez gyakran igen magas költségekkel párosult), amellyel megkárosították ügyfeleiket. A keresetet valamennyi ügyfél nevében indítja a felügyelet, így pernyertesség esetén a bíróság az összes szerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételeket. Ez persze még nem jelenti automatikusan az ügyfelek kárpótlását, ezt az érintetteknek maguknak kell elintézniük – polgári peres úton.
A PSZÁF még tavaly kezdte vizsgálni a pénzügyi vállalkozások tevékenységét, mivel felmerült a gyanú: egyes társaságok eleve azért adnak lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhessék az adósok ingatlanait. A felügyelet az ellenőrzést végül kiterjesztette a piacon működő öszszes cégre, tíz jelzálog-hitelezéssel és két ingatlanlízinggel foglalkozó vállalkozásra.
A vizsgálat ugyan végül azt állapította meg, hogy a cégek nem a lakásra „mentek rá” (a bedőlt hiteleket csak azután mondták fel, hogy a törlesztéssel már legalább 90–180 napja csúszott az ügyfél, ez pedig megfelel az általános piaci gyakorlatnak), ám így is számtalan szabálytalanságra derült fény. Ezek egy része ugyan „csak” prudenciális volt, például a belső ellenőrzés nem működött tökéletesen, több társaság esetében azonban súlyos törvénytelenséget is talált a PSZÁF.
Előfordult például, hogy olyan szerződést írattak alá, amely kizárta, hogy az ügyfél felmondhassa a megállapodást, de volt olyan, hogy a szerződést névleges kölcsönfelvevők írták alá egyes hitelképtelen (BAR listán szereplő) ügyfelek helyett, s megesett az is, hogy „utaztatták” a kölcsönt az egy tulajdonosi körhöz tartozó cégek között, amellyel a hitel egyre drágábbá vált. Megesett, hogy indokolatlanul, minden kárra kiterjedő, teljes körű vagyonbiztosítást köttettek az ügyféllel, melynek kedvezményezettje a finanszírozó volt, így például egy beázáskor az ingóságokban keletkezett károk után a biztosító által kifizetett összeget nem az ügyfél, hanem a cég kapta – ismertette a vizsgálat eredményeit Istvánovics Éva, a PSZÁF igazgatója.
A legnagyobb baj azonban talán az volt, hogy a pénzügyi vállalkozások rengeteg, két-három ezer hitelközvetítővel dolgoztak, s az ezekkel fenntartott kapcsolatuk követhetetlen volt. Így fordulhatott elő, hogy egyes, nehéz helyzetben lévő ügyfelek végül nem is annál a pénzügyi vállalkozásnál kötöttek ki, amelytől eredetileg felvették volna a kölcsönt, hanem olyan cégeknél, magánszemélyeknél, amelyek, illetve akik úgy adtak hitelt, hogy végül megszerezhessék a fedezetül bevont lakást. (Ezeket a magánkölcsönzőket a pénzügyi vállalkozások belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsönnyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.) A felügyelet a vizsgálat során közel százhúsz ilyen esetet tárt fel, ezekkel kapcsolatban feljelentést tett, az ügyeket most a rendőrség vizsgálja – tette hozzá Farkas Ádám.
A lakását persze sok olyan ügyfél is elveszítette, aki valamely pénzügyi vállalkozással állt kapcsolatban. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a cégek jelentős kockázatokat vállaltak, olyanoknak is adtak kölcsönt, akiket a bankok hitelképtelennek nyilvánítottak. Az érintett társaságoknál a felmondott hitelek aránya 2009 őszén megközelítette a 14 százalékot, miközben a kereskedelmi bankoknál ekkor a 90 napon túli késedelmű (tehát még nem feltétlenül bedőlt) kölcsönök mértéke 4,6 százalék volt. A felügyelet adatai szerint szeptember végéig 448 lakást adtak át árverésre, további 328-at végrehajtásra, emellett 278 követelést értékesítettek a cégek, illetve 311 esetben éltek a szerződésben kikötött vételi opcióval.
Hogy pontosan mely pénzügyi vállalkozásoknál milyen szabálytalanságokat tárt fel a PSZÁF, az a tegnapi tájékoztatón nem derült ki, ám annyit elmondtak, hogy mind a tizenkét cégnél találtak valami kifogásolhatót. Egyelőre három társaság esetében született meg a határozat: a Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., Zee Capital Zrt. és a New Chance Credit Zrt. egyaránt két-két millió forint bírságot kapott, illetve a felügyelet felszólította a cégeket, hogy működésük során mindenben feleljenek meg a jogszabályi előírásoknak.
Az alacsony összegű büntetéseket Farkas Ádám azzal magyarázta, hogy a vizsgálatok még azelőtt indultak, hogy változott volna a PSZÁF bírságolási gyakorlata, ám felhívta arra figyelmet, hogy ha a cégek ezek után sem tesznek eleget a felügyeleti előírásoknak, akkor már jóval magasabb büntetést is kiszabhatnak. Az érintett cégek közül tegnap egyedül az Aegon Magyarország Hitel Zrt. reagált az elhangzottakra. A társaság szerint jelenleg velük szemben nem folyik PSZÁF-vizsgálat, s minden korábbi ellenőrzés negatív megállapítás nélkül zárult. A cég a törvényi előírásokat betartva, tisztességes piaci magatartást követve működik –fogalmazott Harnos András vezérigazgató.
A vizsgált cégek
Aegon Magyarország Hitel Zrt.
Általános Hitel és Finanszírozási Zrt. ÁHF Lízing Pénzügyi Zrt.
Argenta Credit Zrt.
Argenta Lízing Zrt.
Korona Credit Zrt.
Lánchíd Hitel és Faktor Zrt.
Magyar Ingatlanhitel Zrt.
New Chance Credit Zrt.
Pesti Hitel Zrt.
Quality Financial Zrt.
Zee Capital Zrt.
