Meghúzzák a görög nadrágszíjat
Már készülnek az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői Athénba, hogy alaposan szemügyre vegyék a januárban előterjesztett stabilitási program végrehajtását, s a március 16-án már esedékes első athéni beszámolóig megtegyék a szükséges javaslatokat a költségvetésben tavaly keletkezett 12,7 százalékos GDP százalékos hiány négy százalékpontos idei csökkentésére, majd 2012-re a háromszázalékos maastrichti plafon alá tuszkolására. A brüsszeli bürokrácia nyelvén ez úgy hangzik, hogy „ha a terv teljesítésében lévő kockázatok megnövekednek, akkor Athénnak további lépéseket kell tennie a megkövetelt deficitcsökkentési mérték elérésére”. Magyarul, szó sem lehet kisebb megszorításról.
Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfőn éjjel jutottak megállapodásra, aztán kedden a huszonhetek tárcavezetői is elfogadták ezt a megközelítést. A görög kormány listát is kapott: választhat, melyik ujját harapja le, de egyértelmű, a kiadásokat tovább kell faragnia, s a bevételeket is növelnie kell, azaz az adófizetők, meg nem fizetők zsebéből az áfa és a jövedéki adók még további emelésével szedik ki a pénzt, hogy az államháztartásban tátongó lyukat betömjék. Athén úgy véli, amit eddig ajánlott, elég lehet, de a tagországok ebben azért kételkednek, tehát szorosan fogják a gyeplőt.
A görögök mindent megígértek, s azt mondják, eltökéltek. Hozzáteszik, ez megnyugtatja a piacokat is. Azt kérik csak, hogy az EU és tagországai is ebben a szellemben beszéljenek a befektetőkkel. Mint Oszkó Péter pénzügyminiszter kérdésünkre tisztázta, Athén nem elégedetlen az eddigi nyilatkozatokkal, de a továbbiakban egységes kommunikációt szorgalmazna. Amúgy kedden is többféle vélemény hangzott el, például arról, mi legyen a Nemzetközi Valutaalap szerepe, vagy kik és hogyan segítsék Görögországot, ha a piacok tovább támadnák. Ám Juncker, az eurócsoport elnöke azt mondta: nem fogják a nyilvánosság előtt taglalni, milyen eszközök állnak az unió rendelkezésére, egyben persze ésszerűtlen magatartásnak nevezte a piaci rohamokat a görög állampapírok ellen.
Ám az a tény, hogy kiderült, Athén immár nem először el tudta titkolni költségvetési adatait – egyes vélemények szerint fogalma sem volt saját büdzséje állapotáról –, igen sokba kerül az egész eurózónának, ezen belül főként a szintén nagy deficitet felhalmozó Spanyolországnak és Portugáliának a megemelkedett hozamok miatt. Ezért közös érdek a görög helyzet rendezése, de amennyire csak lehet, egyszer s mindenkorra. Az Európai Bizottság nagyobb hatalmat kért kedden a pénzügyminiszterektől az Eurostat számára, hogy a nemzeti adatszolgáltatást ellenőrizze, a helyszínen beható vizsgálatokat folytasson. Erről még persze az uniós szokások szerint hosszasan egyeztetnek majd. De mélyreható vizsgálat indul a Wall Streeti bankok, elsősorban a Goldman Sachs tanácsainak feltárása is, vajon megfeleltek-e a szabályoknak, amikor a deficit és az adósság mértékének eltitkolását lehetővé tették-e Görögországnak. De lehet, hogy más tagállamoknak is, erre azonban bizonyíték egyelőre nincs. Ha kiderül a rossz, félrevezető szándék, Brüsszel az amerikai befektetési házaknak is nekimegy.
A pénzügyminiszterek kicsit nyugodtabb vizekre is eveztek, amikor egyrészt egyetértettek a bizottsági véleménnyel, hogy Magyarország, Lengyelország és Lettország teljesítette a konvergenciaprogramját. Oszkó szerint folytatni kell a mostani gazdaságpolitikát, hogy 2011-re a deficit a GDP három százaléka alá süllyedjen, s ezzel csökkenjen a magyar gazdaság sérülékenysége, ami szerinte a nagy külső adósságból fakad.
