Nem engednek a 3,8-ból
A legutóbbi egyeztetés a múlt héten zárult, az ennek apropóján tegnap tartott sajtótájékoztatón Oszkó Péter pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány – csakúgy, mint a megelőző három alkalommal – most sem kívánja lehívni az esedékes részletet (májusban a jegybank hívott le egy összeget, a devizatartalékok bővítése céljából).
A kormány mozgásterét jelentősen beszűkítette a válság. Adókból bő 170 milliárd forinttal kevesebb folyik be a legfrissebb pénzügyminisztériumi prognózisok szerint, mint amennyit terveztek. A kieső összeg egy részét ellentételezi a kamatkiadásoknál várható 50 milliárd forint megtakarítás (s így a kamatkockázati tartaléknál sem feltétlenül lesz szükség az ezzel megegyező összeg elköltésére). Napokon belül megszületik az a kormányhatározat, amely a stabilitási tartalék teljes, 99 milliárd forintos összegét zárolja: eredetileg a vagyonadó alkotmánybírósági elveszejtése miatt hiányzó 50 milliárdot pótolták volna innen, de ma már úgy látja a pénzügyminiszter, hogy a teljes összeg elvonásával lehet biztosan teljesíteni az idei, 3,8 százalékos hiánytervet. Van még egy tétel, a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők által az állami nyugdíjkasszába visszahozott 60 milliárd forint, ami javítja az egyenleget.
A következő kormányon múlik, feszes marad-e a költségvetési gazdálkodás 2010-ben. A választás esélyesével, a Fidesz képviselőivel is tárgyalóasztalhoz ültek a közelmúltban az IMF képviselői. A delegáció vezetője, James Morsink beszámolója szerint az ellenzéki pártban megértették a fiskális fegyelem szükségességét, s jelezték, hogy folytatni kívánják azt, egyben fenn kívánják tartani az együttműködést az IMF-fel. Az új kormány dolga lesz a 2011-es évi költségvetés megalkotása: ezzel kapcsolatban a Valutaalap véleménye az, hogy 3 százalék alatti hiány eléréséhez, illetve az államadósság csökkentéséhez (amely a mostani 80 százalék feletti értékről öt év múltán 65 százalékra csökkenhet) újabb intézkedésekre van szükség.
Egyelőre nem tudni, a Fideszben hogyan viszonyulnak ehhez a makropályához. A 3 százalékos hiány az euró bevezetésének egyik feltétele, de Orbán Viktor pártelnök, a miniszterelnöki poszt várományosa nem oly rég kifejtette, nem sok esélyét látja annak, hogy az eurót a következő kormányzati ciklus végéig, 2014-ig be lehessen vezetni Magyarországon. Ez alapján feltételezhető, hogy a kritériumok gyors teljesítése sem elsőrendű a párt gazdaságpolitikájában, amely a növekedésnek rendelne alá mindent.
A tájékoztatón szó esett a magyar pénzügyi rendszer stabilitása érdekében tett intézkedésekről. A hitelnyújtók alapvetően elégedettek a pénzügyi felügyelet, illetve a fogyasztóvédelem megerősítésével.
