Kipakoltak a fogyasztói kosárból
Kellemetlen meglepetésként értékelte az MNB elnöke egy tegnapi tájékoztatón a januári, 6,4 százalékos inflációt. Simor András úgy látja, a tavaly novemberi prognózisukhoz képest az eltérést a nemzetközi olajárak alakulása és a hatósági árak okozták. E sorba illeszkedik szerinte a fogyasztói kosár összetételének változása is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben felülvizsgálja az inflációszámítás alapját képző fogyasztói kosarat. Idén a megfigyelt termékek és szolgáltatások 960 darabos köre 37 új elemmel bővült, és 16-ot töröltek a listából. Rákerült a listára néhány olyan termék, amelyet az Eurostat javasolt, annak érdekében, hogy össze tudják hasonlítani a tagállamok fogyasztását. Erre példa a lazac, amely nem kifejezetten a magyar háztartások alapvető élelmiszere. Új elemként jelent meg a vizsgált termékek, szolgáltatások körében az okostelefon, a tv+internet+telefon csomag, a digitális fotókidolgozás, vagy a hordozható DVD-lejátszó. Lekerült viszont az olajos hal, az izzólámpa, vagy éppen a műsor nélküli videokazetta.
A KSH szerint ezek a módosítások nem befolyásolják jelentősen a fogyasztói árindexet. Inkább hatással volt az inflációra az, hogy idén is változtattak a fogyasztói árindex számításnál figyelembe vett súlyarányokon. A 2010-es súlyok kialakításánál a KSH a 2008. évi fogyasztási adatokból indult ki, de figyelembe vette a tavalyi változásokat is. Ebből az derült ki, és az elmúlt évben a válság is erre erősített, hogy a lakosság kevesebb tartós fogyasztási cikket vett, például jóval kevesebb autó fogyott. Ennek következtében az infláció kiszámításakor a tartós fogyasztási cikkek a 2009-es 8,490 százalék helyett 6,851 százalékkal számítanak be. Nagyobb lett a súlya – azaz többet költöttünk rájuk az elmúlt évben – a vezetékes gáznak, a benzinnek, vagy éppen a közlekedési szolgáltatásoknak. A januári magas infl áció azonban mégsem az előbbi két változás miatt alakult ki, hanem szerepet játszott benne a szeszes italok és a járműüzemanyagok átlag fölötti áremelkedése, amely a jövedékiadó-emelés hatása, aztán az idényáras élelmiszerek 13,7 százalékos drágulása, vagy a háztartási energia árnövekedése, ahol a palackos gáz ára egy hónap alatt nyolc százalékkal nőtt.
A KSH árindex-változásai többékevésbé igazolják a kiskereskedői tapasztalatokat. Mint a GfK Hungária piackutató elemzése is megállapítja: a kiskereskedelemben a „válság” voltaképpen már jóval 2008 nyara előtt elkezdődött, amikor a hazai vásárlók a közelgő kormányzati megszorítások hírére jelentősen visszafogták a vásárlásaikat. A vásárlók előbb a tartós fogyasztási cikkeken spóroltak. Az átalakított kosárból visszaköszön, amit a kereskedők régóta mondanak: a kiskereskedelmi forgalomra a munkanélküliségi mutató mellett a háztartási energiaárak (illetve a részben erre épülő közműszolgáltatások árai) vannak legnagyobb közvetlen hatással: a különféle energiafajták súlya 1 százalék körüli mértékben nőtt, így a szolgáltatások – távközlés, utazás, posta – súlyának 0,3 százalékos erősödésével együtt gyakorlatilag átvették a tartós fogyasztási cikkek súlyát az árindexben. Szintén a válság hozadéka, hogy a lakáscélú hitellehetőségek beszűkülése nyomán fél százalékkal csökkent a saját tulajdonú lakás súlyaránya a kosáron belül.
A tartós fogyasztási cikkek arányának csökkenése ellenére az élelmiszerek súlya csak 0,1 százalékkal emelkedett, jelezve: 2008-ban immáron az élelmiszerpiacon is megjelent a recesszió, azaz elkezdett a hasán is spórolni a magyar. A különféle élelmiszer, illetve élelmiszer jellegű termékek forgalmát eltérő mértékben vetette vissza a válság. Hackl Mónika a Tesco szóvivője mondja: főképpen az élvezeti termékeknél érezhető, hogy a vásárlók nem hajlandóak kevesebbet venni, és a minőségből sem engednek. Kérdés, hogy mit tekint „luxusnak” a fogyasztó: a Nielsen legfrissebb kutatásai szerint a hazai vásárló ragaszkodik a kávéhoz, teához és cigarettához (a KSH-árindex pontosan tükrözi e termékkör erősödését).
Az alapélelmiszereken belül is eltérően alakult az egyes termékfajták súlya: kismértékben nőtt a kenyér és a tésztafélék részesedése, stagnáltak a húsok, míg valamelyest csökkent (a sajt kivételével) a tej-tejtermékek, illetve a friss gyümölcsök aránya. HacklMónika szerint amellett, hogy az utóbbi időszakban eltolódott a kereslet az élelmiszer, illetve az élelmiszer-jellegű napi fogyasztási cikkek irányába, erősödött az olcsóbb termékek forgalma.
A fogyasztói árindex is része annak a kritérium rendszernek, ami alapján egy országról megállapítható, hogy felkészült-e az euró bevezetésére. Mielőtt azonban megtörténne a csatlakozás, egy időt el kell tölteni az ERM–2 (Európai Árfolyam Mechanizmus) rendszerben is. Az ezt megelőző 12 hónapban kell produkálni az inflációs célszámot, amelynek a tagállamok által kimutatott inflációs ráták közül a három legalacsonyabb átlagának kell megfelelnie. Ha tavaly próbáltuk volna teljesíteni ezt az elvárást, gyakorlatilag árstabilitást kellett volna elérni a gazdaságban – ezzel szemben 4,2 százalék volt az infláció 2009-ben. Biztosat a jövőre nézve senki nem tud mondani, de nem vállalunk nagy kockázatot, ha azt állítjuk, 2010-ben az eurózónában és az Európai Unió egészében is magasabb lesz a fogyasztói árindex, mint tavaly volt. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint egy esetleges 2011-es ERM–2 csatlakozáshoz ezeket a magasabb számokat kell majd Magyarországnak teljesítenie – amire 2013-ig kap időt.
