Görög fogadkozások, uniós követelések
– A görög miniszterelnök konzultált magyar kollégájával is a deficitcsökkentő terv előterjesztése előtt – mondta George Papakonstantinou pénzügyminiszter egy hétfői brüsszeli kutatóintézeti rendezvényen lapunk kérdésére, hogy a deficitmérséklés mértékének hasonlósága miatt vajon a megoldás is hasonló-e. A New Yorkban és Londonban közgazdasági diplomákat szerzett pénzügyi tárcavezető szerint a számos hasonlóság mellett lényeges különbség, hogy Görögország az euróövezet tagja, így esetében például nem merülhet fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az Európai Unió hitelkeretének megnyitása.
Ismerősen csengett azonban megjegyzése, hogy a hitelességét egy ország hamar elveszítheti, és csak nagyon lassan szerezheti vissza. Most leginkább szavahihetőségi deficittel küzd, mert a piacon és az unióban is sokan nem bíznak benne, hogy Görögország valóban négy százalékponttal csökkenti az idén a tavalyi 12,7 százalékos GDP-arányos deficitet. S ennek elsősorban az az oka, hogy nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt államháztartásáról, s hogy az utóbbi években elmaradtak a strukturális reformok. A szocialista kormány megörökölte a gondokat a konzervatív elődjétől, de megfelelő parlamenti többsége van, hogy megindítsa a halaszthatatlan átalakításokat, ideértve az állam működésének a hatékonyságát, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tételét, a korhatár emelését, az egészségügyi és oktatási kiadások átgondolását, az adóelkerülés felszámolását, az önkormányzatok számának csökkentését. S gyors intézkedési csomag részeként növelje az üzemanyagok, a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adóját, csökkentse az állami alkalmazottak reáljövedelmét.
Az Európai Bizottság január végén fogadta el a görög stabilitási programot, amely még nem tartalmazta a csak egy nappal korábban bejelentett további megszorításokat. Ez a terv most kerül Brüsszelben a pénzügyminiszterek tanácsa elé, s várhatóan azt jóvá is hagyják. De sajtóértesülések szerint az EKB még szigorúbb programot követel. Ám Papakonstantinou leszögezte: esetleges további intézkedésekről csak akkor lehet szó, ha a terv végrehajtásának első, márciusi felülvizsgálata után ilyen következtetésre jutnak a bizottsági szakértőkkel, addig nem.
Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön közleményt tettek közzé, támogatták Görögországot, amelynek azonban mindent meg kell tennie az idei négy százalékpontos deficitcsökkentés érdekében, ideértve esetleges további intézkedéseket is. Athén ehhez tartja magát – mondta a pénzügyminiszter. Az EKB értesülések szerint német egyetértéssel azt szeretné, ha például az áfát egy százalékponttal emelné a görög kormány.
A hétfő esti és a keddi találkozó előtt mindenesetre a Bizottságból ellentmondó vélemények szivárogtak ki: egyrészt az, hogy az eddig bejelentett görög intézkedésekből nem jön ki a négyszázalékos metszés, másrészt az, hogy többletlépésekről csak jövőre lehet szó. Bizonytalanság övezte, vajon a pénzügyminiszterek részletezik-e, milyen eszközökkel segítenék Athént, ha szükségessé válna a mentőakció a piaci helyzet rendezésére, de kiszivárgott hírek szerint erről nem lesz szó.
