A Fidesz az államfi földek privatizálásáról gondolkodik
Gyakorlatilag minden párt egyetért abban, hogy a hazai, az európai árakhoz képest lényegesen olcsóbb magyar termőföldet akkor is meg kell védeni a várható spekulációs célú felvásárlásoktól, ha az Európai Unió nem engedélyezi a 2011-ben lejáró, külföldiekre vonatkozó vásárlási tilalom fenntartását. Az erre vonatkozó kérelem benyújtását egyébként mind az MSZP Bajnai-kormánya, mind a hatalomra legnagyobb eséllyel pályázó Fidesz politikusai tervezik.
A közösségi eljárásjog szerint ennek augusztus végéig kell megtörténnie. Magyar szempontból nem túlságosan biztató, hogy az e tárgyban született, 2008 nyarán nyilvánosságra hozott hivatalos elemzés szerint „a 2004-ben felvett EU-tagállamok földbérleti díjai még a korlátozásokat figyelembe véve sem alakultak sokkszerűen a csatlakozásuk után. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az ármozgások kockázatai kezelhetők lesznek”. A bizottsági jelentés ezért a korlátozások további fenntartása helyett a hátralévő idő megfelelő kihasználását, és köztes reformok bevezetését ajánlotta. Ráadásul a moratórium meghosszabbításához a tagok egyöntetű döntése kellene, márpedig információink szerint az „agrártermelési helyszűkével” küszködő Hollandia, Dánia, más okokból Ausztria, illetve a közösségben nagy érdekérvényesítő erővel rendelkező Egyesült Királyság szinte biztosan nem fogja támogatni az elképzelést.
A hazai agrárpolitikának tehát belső eszközökhöz kell nyúlnia, ha döntően magyar kézben akarja tartani a termőföldet. A jelenlegi agrárminiszter, Gráf József munkatársunknak úgy nyilatkozott, a hatályos törvények alapján a korábbiaknál jogilag jobban védett, hosszú távra szóló (és így fejlesztési fedezetként is felhasználható) bérletek alkalmasak lehetnek arra, hogy a hazai vállalkozások megerősödhessenek. Gőgös Zoltán államtitkár ehhez hozzátette, hogy többször felvetődött a jelenlegi húszéves bérbeadási korlát ötven évre emelése, a most érvényes elővásárlási jogot is érvényben hagyva, ám ettől – elsősorban politikai okokból, a klientúra bebetonozásának vádjától tartva – rendre visszalépett a kormányzat.
A kormányzásra jelenleg legesélyesebb Fidesz azonban gyors és radikális változtatásokban gondolkodik, bár konkrét részleteket a területért felelős szakpolitikusok egyike sem volt hajlandó elárulni. A nyilvánosság előtt a párt vezetéséhez tartozó politikusok – például Deutsch Tamás Orosházán – arról beszéltek, hogy akár a kormányalakítás előtt, képviselői indítvánnyal módosítanák a földtörvényt. Ebben elsősorban a helyben lakókat, főként a családi gazdálkodásokat kívánják majd előnyben részesíteni a termőföldszerzésben, mégpedig a jelenleg érvényes, a használókat (bérlőket) preferáló elővásárlási sorrend átalakításával. A földvásárlásban döntő jogokat élveznek majd a helyben lakó és életvitelszerűen, de legalább ötven százalék árbevétel erejéig a mezőgazdaságból élő családi vállalkozások. A párttal szorosan együttműködő gazdakörök szeretnék elérni azt is, hogy egy-egy adásvételben – dániai mintára – engedélyezési szerephez juthassanak a helyi gazdaközösségek is. Az egyéb földvásárlási feltételek között szóba kerülhet a nyelvismeret, illetve a tevékenységhez szükséges és Magyarországon is elismert szakirányú végzettség is, amint azt a legutóbbi számában a Figyelő is megírta.
Nem hivatalos információink szerint azonban a legradikálisabb eszközként a Fidesz szakértői felvetették, hogy a jelenleg az állam birtokában lévő, csaknem félmillió hektár, zömében bérleményként hasznosított állami szántóterület gyors értékesítésével is meg lehetne erősíteni a hazai középtermelői szektort. Az ötlet egyébként nem új, az Orbán-kabinet 2002-ben, kormányzásának utolsó heteiben hirdetett már hasonló akciót, akkor azonban az idő rövidsége megakadályozta a jelentősebb mértékű adásvételt.
A mostani elképzelés szerint ugyanakkor ismét rendkívül kedvező, akár húszéves, nagy kamattámogatású hitellel segítenék a jelentkező családi vállalkozásokat, az így befolyt pénzből pedig további területek megszerzése és továbbértékesítése válna magyar gazdaságok számára lehetővé. Kérdésünkre, hogy az érintett területekre az állammal már korábban megkötött, zömmel tíz-húsz éves bérleti szerződések sorsa mi lehet, informátorunk úgy válaszolt, hogy a bérelt terület tulajdonjogának eladását egy ilyen szerződés nem korlátozza, annak lejártakor pedig tárgyalhatnak a felek a továbbiakról. A gazdák földvásárlásához egyébként egy tavalyi uniós döntés eredményeként még további három évig adható állami támogatás: ennek összege idén négymilliárd forint, s fele közvetlenül a vásárláshoz kötődik, a többi kamattámogatásként vehető fel.
A Fidesz-tervek részeként fékeznék a nagybirtokrendszer kialakulását: a francia modellt vezetnék be a támogatások folyósításában, s csak egy bizonyos üzemméretig járna szubvenció. Ahogy csökken gazdaság nagysága, arányosan úgy nőnek a gazdának járó egységnyi kifizetések. Franciaországban egyébként egy - gazdálkodási jellegtől függő mértékű - birtoknagyság feletti területeket a tulajdonos köteles az érdekképviseletek és az ágazati hitelintézetek által közösen működtetett földalappal egyeztetve bérbeadni.
Az EU-ban több ország alkalmaz valamilyen, ha nem is éppen a külföldiekre generálisan érvényes termőföldszerzési korlátozást. Ausztriában például hatósági engedélyhez, helyi szakkamarai hozzájáruláshoz és szakképesítéshez kötik az adásvételt. Hasonló a helyzet Németországban is, ahol bizonyos méret felett az államnak kell felajánlani a területet, amely továbbértékesítésre kínálja fel azt a helyi gazdáknak. Dániában a helyi közösségé a döntő szó, míg az Egyesült Királyságban szinte semmilyen korlátozás nincs a termőföldforgalomban.
