A Pénzügyminisztérium (PM) most úgy látja, az adóbevételeknél több mint 170 milliárd forintos elmaradás várható: ebből 49 milliárd a vagyonadó eltörlése miatt keletkezett, amit a stabilitási tartalékból fedeznek. Ellenben a gazdasági folyamatokból vezethető le a társaságiadó-, az áfa- (itt még további bizonytalanságokat lát a Nemzetközi Valutaalap, amely egyébként már e számokról egyeztetett az elmúlt napokban a PM-mel), a jövedékiadóés az szja-befizetések csökkenése – állítják a tárcánál, holott a kilátások éppenséggel jobbak, mint a költségvetés tervezése idején. Akkor 0,9 százalékos visszaeséssel számoltak, most csak 0,3 százalékkal. Erre az a tárca válasza, hogy mostanra vált világossá, menynyi adó fizetésére voltak képesek az előző év egészében az adózók. Mindebből az következik, hogy elszakadt egymástól a gazdaság alakulása és az adófizetési képesség.

Eközben a hiányszám nem változik. Azért, mert az államháztartáson belüli pénzmozgások javarészt ellentételezik a kieső adókat. A közös kaszszából finanszírozott intézmények (minisztériumok, hivatalok) ugyanis jóval több bevételt érnek el idén, mint tervezték, s ezzel a növekménynyel nem tart lépést a kiadásaik bővülése. Ami több kérdést is felvet. Egyrészt ezek a pénzmozgások egymásra épülnek: ha két intézmény ad egymásnak megbízást egy munkára, akkor a pénzeket mindkét helyen elszámolják bevételként és kiadásként, miközben valójában a költségvetés szintjén nem mutatkozik ekkora mértékű pénzmozgás. Egy példán érzékeltetve: az egyik intézmény ad egy hárommillió forintos megbízást a másiknak, amelyik viszont egy kétmilliós munkára kéri fel az előző intézményt. Lényegében egymillió forint vándorol át az egyik kasszából a másikba, a költségvetési kimutatásokban azonban ez úgy fog szerepelni, hogy ötmillióval nő a bevétel és ugyanekkora összeggel a kiadás.

A problémát jelen esetben az jelenti, hogy a bevételeknél nagyobb növekedést jelez a prognózis, mint a kiadásoknál. Vagyis nem mozog együtt a két szám, így viszont – legalábbis papíron – az egyenleget javítják közel 80 milliárddal. Ennek okáról annyit árult el a minisztérium, hogy bizonyos tendereket mégsem írnak ki. Mi tesszük hozzá, hogy a hatóságoknak, minisztériumoknak vannak saját bevételeik is (illetékek, eljárási díjak), amelyek szintén terv felett alakulhatnak.

Nos, ily módon tűnik el az adó ütötte lyuk a büdzsében. Felvetésünkre, hogy gyanúnk szerint ez a költségvetési sor a legalkalmasabb arra, hogy a tényleges deficitet elfedje (míg az adóknál a gazdasági környezetből leszűrhető, mekkora bevételre van reálisan esély, addig a tárcák közti pénzmozgással csak a megrendelések, szerződések ismerői vannak tisztában), és közelebb járnánk a valósághoz, ha a konszolidált (tehát a felhalmozódásokat kiszűrő) számokat mutatná be a PM, azt a választ kaptuk a tárca illetékeseitől, hogy azt nem most kell elvégezni, de a bevételek és kiadások közti rés ettől nem fog érdemben változni.

Nő a garanciabeváltás

Az egy évvel korábbihoz képest közel négyszeresére nőtt a kormány által vállalt hitelgaranciák beváltása: idén januárban az éves keret közel 10 százalékát, 1,9 milliárd forintot fel kellett használni erre a célra. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint főleg a lakás- és agrárkezességek, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kezességek utáni viszontgarancia beváltása emelkedett. A PM szakértője szerint számoltak azzal, hogy idén emelkedni fog a beváltás – ez viszont a számokban nem tükröződik, a tavalyi tényszámnál pár tízmillióval alacsonyabb az idei 20,379 milliárdos előirányzat.