Az Európai Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) január végén közreadott állásfoglalása miatt – adta hírül az OKSZ. A vitatott állásfoglalásban az MgSZH azt pontosítja, hogy a január elsejével hatályba lépett beszállítói törvény passzusait hogyan fogja értelmezni a közeljövőben a kereskedőkkel szemben indítandó eljárásokban. Mint ismeretes, a tavaly októberben ellenszavazat nélkül megszavazott jogszabály alapján akár az éves nettó árbevétel tíz százalékáig lehet büntetni az erőfölényével visszaélő, a beszállítói szerződéseibe magának egyoldalúan előnyös feltételeket belefoglaló kereskedőláncot.

A törvény és az MgSZH állásfoglalása is tételesen felsorol egy sor olyan kereskedői magatartást, ami szankciókat vonhat maga után: ilyen a belistázásért, a hálózatbővítésért, vagy születésnapi hozzájárulásként szedett díjak kikötése. Az OKSZ szerint azonban az MgSZH jócskán túlterjeszkedett a törvény adta lehetőségein és számos ponton felrúgta a piaci szereplőknek december folyamán tett ígéreteit. (A szövetség szerint ez azért is problémás, mivel a törvény szerint a kereskedőknek február elsejéig kellett az MgSZH-nek eljuttatni az üzletszabályzataikat, amelyeket a korábbi hivatali jelzések alapján írtak meg, továbbá ez alapján módosítottak a kereskedelmi lánconként 1500-2000 beszállítói szerződés szövegén.)

Az OKSZ akciója egy régi, a földművelésügyi tárca és a szövetség közötti csatározás része. Az agrártárca régóta küzd azért, hogy megrendszabályozza a nagy kereskedőláncok beszerzési politikáját. Több év vajúdás nyomán tavaly áprilisban megszületett egy közös etikai kódex, ám ezt a Gazdasági Versenyhivatal több ponton aggályosnak találta, a kereskedők emiatt elálltak a megállapodástól. Erre válaszul nyújtották be nyáron a parlamenti pártok agrárpolitikusai a beszállítói törvény első verzióját. Bár azt a parlament egyhangúlag elfogadta, a szöveget Sólyom László visszaküldte megfontolásra. A végül elfogadott törvény éléből valamennyit leköszörült a kereskedői lobbi, ám így is jó pár, kemény szankcióra lehetőséget adó kitétel maradt benne. A kereskedők korábban azzal érveltek, hogy a törvény csak az itt bejegyzett beszállítókra és kereskedőkre kötelező, így a törvény hatályba lépte után nőhet majd az importárú aránya, mivel a külföldi beszállítókkal a kereskedők továbbra is a korábbi feltételekkel köthetnek szerződést. Az MgSZH szerint a törvény a külföldi beszállítóval szerződést kötő kereskedőre is vonatkozik.