Lazítást nem enged az OECD
A kormány és a jegybank válságkezelésben kitűnőt nyújtott, ám itt nem szabad megállni: következetesen folytatni kell a megkezdett szigorú költségvetési politikát és véghezvinni a reformokat – foglalta össze a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idei országjelentésének üzenetét egyik készítője, Pierre Beynet. A közgazdász tájékoztatóján elmondta, hogy a legutóbbi, novemberi prognózisukhoz képest sokat javult a magyar gazdaság helyzete. Akkor az OECD 2010-re a bruttó hazai össztermék (GDP) egyszázalékos visszaesését jelezte előre, 4,1 százalékos költségvetési hiány mellett, míg 2011-ben már 3 százalékkal nőhet a gazdaság teljesítménye. Az OECD frissített becslését márciusban közlik, abban ezeknél kedvezőbb adatok lehetnek – állítja Beynet.
Az elemző Magyarország legnagyobb gondjának az óriási mértékű külső eladósodottságot és a kiemelkedően magas államháztartási hiányt nevezte. Ezek folyamatos csökkentése alapvető érdeke a mindenkori kormánynak, lazításra nincsen lehetőség, mert azt kíméletlenül megbüntetné a piac. Szakítani kell azzal a rossz hagyománnyal is, hogy választási évben fedezetlen ígéretekkel szerezzenek szavazatokat maguknak a pártok – hangoztatta.
Bárhogy is lesz, az új kormánynak folytatnia kell az államháztartás rendbetételét. Olcsóbb, kevesebb emberrel, de sokkal hatékonyabban működő állam létrehozása a cél, a jelenlegi, a munkavállalók 20 százalékát foglalkoztató rendszer ugyanis hosszú távon finanszírozhatatlan. Ez mondható el a nyugdíjrendszerről is. Az OECD üdvözölte a munkabért terhelő járulékok mérséklését és a nyugdíjkorhatár felemelését, mert ez hozzájárulhat a foglalkoztatottság növeléséhez. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartam függvényében kellene meghatározni a szervezet közgazdászai szerint, ám erre pontos receptet nem adtak. Megfontolandónak tartják még az Európában még mindig szokatlanul hosszú gyes és gyed időtartamának további csökkentését, s ezzel a kismamák mielőbbi visszatérését a munkaerőpiacra.
A bankszférát illető OECD-ajánlások közül számos már törvény formájában köszön vissza, köztük a lakossági hitelfelvétel szigorítása, a fedezet és a törlesztéshez szükséges jövedelemmegkövetelése, az egyoldalú szerződésmódosítás megnehezítése. Az irány jó, a szigor viszont időközben felpuhult a jelentés e részét készítő Molnár Margit szerint. Ő sokkal keményebb követelményrendszer bevezetését tartja célravezetőnek. Független, csak a hitelfelvevőtől jutalékot kapó ügynök közreműködésével fokozná, pontosabban megteremtené a valós versenyt a bankszférában. A „hitelhordozást” is megkönnyítenék. Üdvözlik a pozitív adóslista felállítását.
Magyarország versenyképességét is javítani kell. Ebben a munkahelyteremtés, az igényekhez illeszkedő szakemberképzés, a termelékenység növelése egyaránt fontos. Rengeteget számítana, ha a közbeszerzések átláthatóvá válnának. – A Transparency International adatai szerint az eljárások több mint felét átlengi a korrupció, emiatt elképesztő összegekkel rövidül meg az állam, a GDP 20 százaléka kötődik a közbeszerzésekhez – hívta fel a figyelmet Colin Forthun, az országjelentés harmadik készítője, aki szerint ezen a hatósági munka erősítésével lehet javítani.
