A bankok hitelezési képessége erős, a likviditási és tőkehelyzetük megfelelő, kockázatvállalási hajlandóságuk azonban továbbra is alacsony. Miközben a válság előtt sok olyan ügyfél is hitelhez jutott, akinek nem kellett volna, a pénzintézetek most annyi rizikót sem vállalnak, amennyi még indokolt lenne – ismertette a Magyar Nemzeti Bank hitelezési felmérésének eredményeit Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitási szakterületének helyettes vezetője. (A felmérésben a tavalyi negyedik negyedév tapasztalatairól és az idei első fél év kilátásairól kérdezte az MNB a bankokat.)

A kockázatkerülés elsősorban a vállalati hitelezésnél érhető tetten – ezt a hitelintézetek a bizonytalan gazdasági kilátások mellett iparág-specifikus problémákkal indokolják. A tavalyi utolsó negyedévben a bankok tovább szigorítottak a hitelezési feltételeken, főleg a nem árjellegű kritériumokon (például fedezeti követelmények, hitelminősítés), s a következő fél évben sem terveznek enyhítést. Kölcsönt csak a legjobb hitelképességű vállalati ügyfelek kapnak, ebben a szűk szegmensben azonban növekedett a bankok hitelezési aktivitása, s erősödött a verseny a piaci szereplők között.

A vállalati hitelezéshez hasonló a helyzet a lakossági fogyasztási kölcsönök esetében. A hitelezési feltételek ebben a szegmensben is tovább szigorodtak (egyes termékek esetében a kamatok is emelkedtek a tavalyi utolsó hónapokban), s enyhítést a következő időszakban sem terveznek a bankok, bár legalább a szigorítók aránya már csökkent a korábbi felméréshez képest. A háztartási lakáscélú jelzáloghiteleknél azonban ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg. A bankok enyhítettek a hitelezési feltételekben, amely főként az árjellegű tényezőkben (kamatok) jelent meg, és főként az új, forintalapú termékekhez kapcsolódott. A bankok ezeknél a termékeknél hitelezési hajlandóságuk növelésére és a kamatok csökkentésére számítanak, a szigorú nem árjellegű feltételeken azonban egyelőre nem akarnak lazítani.

A bankok óvatossága persze érthető, a háztartási hitelportfólió sokat romlott 2009-ben. A felmérés szerint ugyan az ütem mérséklődött a tavalyi negyedik negyedévben, ám ez elsősorban a kölcsönök átstrukturálásának volt köszönhető.

A pénzintézetek az ügyfelek fi zetőképességének helyreállítását főleg a futamidő hoszszabbításával és a törlesztőterhek átmeneti (jellemzően 6–12 hónapos), jelentős enyhítésével kívánták elérni. A bankok háztartási hitelállományuk átlagosan 2-5 százalékát strukturálták át: az arány a gépjárműfi nanszírozás esetében volt a legmagasabb, s a lakáshiteleknél a legalacsonyabb. A segítség egyébként jellemzően elérte célját, ezen ügyleteknél az előző év végéig 80-90 százalékos arányban sikerült elkerülni, hogy az ügyfél újra megcsússzon hitelének törlesztésével.