Görög megálló az EU-vitán
Reálpolitikushoz illő komolysággal vette tudomásul Herman Van Rompuy, az Európai Tanács új és állandó elnöke, hogy kéthavi fá radságos előkészítő munkáját majdnem teljesen a háttérbe szorította napjaink görög válsága. A tervezettekhez képest kénytelen-kellettlen részben arról esett szó, hogy az utóbbi napok piaci felfordulását, a spanyol és a portugál államkötvényekre és az euró árfolyamára is átterjedő feszültséget tompítani és oldani tudja-e az Európai Unió, illetve azon belül persze elsősorban az euró zóna. Az utóbbi napok bizalmas egyeztetései és elejtett félszavai azt sugallták, hogy részletes tervvel állnak elő a valutaövezet nagy országainak vezetői, de csupán egy politikai nyilatkozatot ütöttek öszsze, amely viszont inkább kiábrándította a piacokat, s az euró még kissé gyengült is. Főként Németország nem kívánt precedenst teremteni, s nem akart egyedüli mentőangyalként feltűnni.
A csúcstalálkozóról kiadott egyetlen dokumentum – ahogy arra külön-külön tartott sajtóértekezletén Van Rompuy és Bajnai Gordon kormányfő is rámutatott – a szolidaritás és a felelősség kérdését járta körül. S ez a két elem jellemzi egyébként azt is, ahogy a jövő kihívásaival szembe akar nézni az EU. A lényeg az, hogy az eurózóna tagállamainak először is józan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, mert közös felelősségük az övezet stabilitásának megőrzése. Ám Görögország – amely hangsúlyozottan nem kért pénzügyi segítséget – számíthat a többiekre, ha szükséges. Ennek azonban feltétele, hogy teljesítse a saját megszorítótervét, amely idén négy százalékponttal csökkenti a költségvetésben a GDP arányában felszaporodott 12,7 százalékos hiányt. A tanácskozás után Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök is értésre adta, Athénnak be kell tartania az eurózóna játékszabályait, s ezt a továbbiakban szigorúan ellenőrizni is fogják. Lehetséges, hogy a Nemzetközi Valutaalap szakértelmét is igénybe veszik, de a pénzét továbbra sem.
A munka többi részét a pénzügyminiszterekre bízták, akik kedden üléseznek Brüsszelben. A piacok által meggyötört Görögországnak idén 53 milliárd euróra lesz szüksége az adósságának a finanszírozására. Brüsszelben csütörtökön diplomáciai források arról beszéltek, elképzelhető, hogy elsősorban az euró övezet tagállamai önkéntes alapon hitelt nyújtanak Athénnak, Németország vállalja, görög államkötvényeket vesz, gyorsabban mozgósítják a strukturális alapokat Görögország számára, s hogy esetleg eurókötvényeket bocsátanak ki.
Szolidaritás és felelősség – ez a kulcsjelszó a jövőt illetően is, hiszen a globális válság alaposan megtépázta az EU-t. A növekedési képessége megcsappant, a munkanélküliség elérte a tíz százalékot, a megugrott deficitek és államadósságok pedig húszévnyi ellentétes irányú erőfeszítést semmisítettek meg. A találkozó végén Bajnai Gordon ezt úgy fogalmaztameg, hogy a válságmúlásával világossá vált, a világban még erőteljesebb verseny bontakozik ki a pénz- és energiaforrásokért, a piacokért, s az EU csak akkor maradhat talpon, ha gyorsabban növekedik és képessé válik a rivalizálásra. Azok az előkészítő anyagok, amelyeket Van Rompuy és Barroso bizottsági elnök terjesztett elő, kettős megközelítést takarnak. Egyrészt az eddig alulról jövő, a tagországok felajánlásaira és sokszor nem teljesítésére alapozó gazdaságpolitikai irányításnak véget kell vetni, a továbbiakban felülről kell kijelölni a főbb célokat, s megszabni a tagországok feladatát, de azok különbözőségeinek a figyelembevételével. Néhány, háromöt célról lehet szó, mint a társadalmi befogadáson alapuló foglalkoztatásnövelésről, a zöldgazdasági stratégiáról és a kutatás-fejlesztés ösztönzéséről.
A szorosabban egyeztetett, számszerűsíthető és számon kérhető új irányok meghatározása Bajnai szerint nem szabhatja meg a 2013 utáni költségvetési időszakról kibontakozó vita tartalmát. Az új tagállamok általánosságban egyetértenek abban, hogy a meglévő eszközöket, mint a kohéziós politika, vagy a közös agrárpolitika, nem lehet gyengíteni azért, hogy új célokra csoportosítsanak át esetleg uniós forrásokat.
