Vannak kockázatok az idei költségvetésben, de mind a kormány, mind a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége szerint tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány – értesült lapunk. A veszélyben lévő előirányzatok közé tartozik az általános forgalmi adó – ugyanakkor a társasági adónál nem látnak a tárgyaló felek akkora rizikót, mint tavaly. Ennek oka forrásaink szerint, hogy idén beolvadt a cégek által fizetett különadó a társasági adóba, továbbá a bevételeket 70-80 milliárd forinttal megdobja, hogy az iparűzési adóval már nem csökkenthető a társaságiadó-alap.

Tovább kurtítja az idei bevételeket a vagyonadó kiesése, az Alkotmánybíróság által megsemmisített adónemből 50 milliárd forintot vártak. Szintén nem tervezett tételt jelent, hogy – ugyancsak az AB döntése nyomán – nem lehet az adóalapba vonni a családi pótlékot, ami újabb tízmilliárdokkal csökkenti a mozgásteret.

Forrásaink szerint utóbbi tétel még belefért a költségvetés rendelkezésére álló mintegy 200 milliárd forintos tartalékba, ám a vagyonadó kiesése nem. Ez nem jelenti azt viszont, hogy az ellentételezés érdekében automatikusan intézkedéseket kell tenni. Vannak ugyanis nem várt, az egyenleget javító pénzáramok a büdzsében. Ilyen egyebek közt a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszatérők visszahozott felhalmozása, ami tízmilliárdokkal csökkenti a büdzsé terheit, de akadnak más, pozitív szaldójú tételek is. Úgy tudjuk, a pénzügyi tárcátmeglepetésként érte például, hogy januárban többlet (31,3 milliárd forint) keletkezett a központi kormányzat alá tartozó rendszerekben, mert egyáltalán nem számítottak szufficitre az év első hónapjában.

Forrásaink mindezek alapján meglepődve olvasták a tegnapi sajtóértesülést a Magyar Nemzet Online oldalán, miszerint a Valutaalapnál úgy látják, további intézkedések nélkül a tervezett hiányt 1-1,2 százalékponttal meghaladja idén a tényleges defi cit. A Valutaalap ezekben a napokban tartja ötödik felülvizsgálatát, amely a 2008. őszi hitelmegállapodás részeként az államháztartás ellenőrzésére irányul. Úgy tudjuk, jövő hétfőn zárul le a felülvizsgálat, és aznap adnak tájékoztatást az eredményéről.

Az összesen 20 milliárd eurós csomagból több mint 14,2 milliárdot hívott le Magyarország, a fennmaradó részből 3,7 milliárd jut a Nemzetközi Valutaalapra, további 1-1 milliárd pedig az Európai Unió és a Világbank által rendelkezésre bocsátott hitel. A megállapodás szerint idén októberig lehetne lehívni a még le nem hívott összegeket, de a kormány már többször jelezte, hogy nem látja szükségét ennek. Januárban egy sikeres kötvénykibocsátás keretében kétmilliárd dollárt vontunk be a nemzetközi piacról. A kormányzásra készülő Fidesz politikusai szerint szükség van a hitelmegállapodás újratárgyalására: a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az idei hiánycél emeléséről, illetve a megállapodás meghosszabbításáról próbálnak megegyezni a Valutaalappal.

Semmilyen módon nem léptünk kapcsolatba, és nem adtunk tájékoztatást a hírportálnak – reagált a megjelent információkra Irina Ivascsenko, a Valutaalap budapesti irodájának vezetője a Reuters beszámolója szerint. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a sajtójelentés nem megalapozott, azt sajtókoholmánynak tekinti. Hangsúlyozta, hogy a kormány tartani kívánja magát az idei hiánycélhoz, annak módosítása nem került szóba a most folyó tárgyalásokon.

Irina Ivascsenko (a kép bal szélén) a figyelem középpontjában egy korábbi felülvizsgálatot követő tájékoztatón