Az iható vízen egyre több ember osztozik: a XVIII. században alig egymilliárd, ma közel hétmilliárd, 2050-ben akár tízmilliárd. Az éghajlatváltozás és a növekvő fogyasztás okozta vízhiány miatt a csapadékszegény országokból egyre nagyobb menekültáradat indulhat a vizesebb területek felé.

Magyarország éghajlata is változni fog, az elkövetkező évtizedekben a mediterrán klíma lesz, lehet a jellemző. A kevesebb csapadék miatt megváltozik a hazánkra évszázadok óta jellemző növényvilág. A magasabb hőmérséklet még nagyobb vízigénnyel jár, hiszen a vizek és a talaj párologtatása is nő. A Balaton esetében az aszályos időszak tízszer gyakoribbá válhat.

Az országra egy esztendő alatt hulló mintegy 56 köbkilométer csapadékból hat köbkilométer folyókon keresztül elfolyik. Ez egy aszályokkal mind gyakrabban sújtott országban pazarlás. Hazánkban az öntözésre alkalmas terület 1970-ben 400 ezer hektár volt, amiből azonban legfeljebb 300 ezret lo csoltak. Ma ennyit sem tudnának, hi szen az 1970–1980-as évek vizes beruházásainak jó része mára amortizálódott, gazdátlanná vált, elhanyagolt állapotba került.

Az ENSZ szerint a víz a XXI. század második felében értékesebbé válhat, mint az arany. A gócpont a Közel-Keleten lesz. A gazdagabb arab országok a tengervíz sótalanításával állítanak elő ivóvizet, de ez olyan drága, hogy hosszú távon nem jelenthet megoldást.