Sztrájkoló tanárok, légi irányítók, közalkalmazottak mondtak véleményt szerdán Görögországban az athéni kormány drákói megszorító programjáról, amelynek célja az lenne, hogy meggyőzze a piacokat és az eurózóna vezetőit is, hogy a szocialista kormány megtalálja a kiutat a konzervatív elődje által okozott adathamisítási és fi skális válságból. Azaz a tavalyi 12,7 százalékos GDP-arányos deficitet már az idén négy százalékponttal lefaragja, s a Brüsszelnek megküldött és ott elfogadott terv szerint csökkenti a béreket és emeli az adókat, valamint strukturális reformokat is meghirdet.

A befektetők éppen a társadalmi ellenállás miatt kevéssé bíznak a terv végrehajtásában, s uniós mentőakció hiányában kezdtek spekulálni a görög államcsődre, az euró gyengülésére, valamint a valutaövezet perifériáján szintén sebezhetőnek látszó spanyolok, portugálok, írek államkötvényei ellen. Az eurózóna magját és az Európai Bizottságot kedden már az Európai Parlament strasbourgi ülésén is keményen bírálták, amiért hagyták elfajulni a helyzetet, s a piacok megnyugtatására kitalált nyilatkozatokkal inkább olajat öntöttek a tűzre.

Szerdára aztán annyiban változott a helyzet, hogy kiszivárgott: Berlin most már kész fallal körülvenni a görögtüzet, pontosabban tűzfalat húzni a görögök pénzügyi problémái köré. Német vezetéssel és vélhetően francia részvétellel, valamint az Európai Központi Bank bevonásával vélhetően kétoldalú alapon nyújtanának hitelt Athénnak, illetve tennének ígéretet kötvényeinek vásárlására. Lényegében kihúznák a szőnyeget a heves spekuláció alól. Ám szerdán délután a Párizsban tárgyaló Papandreu görög kormányfő még nem tudott megállapodásról beszámolni. Kiderült viszont, hogy az államháztartási kényszerek között vergődő Görögország azért vásárol hat fregattot 2,5 milliárd euróért a franciáktól – igaz, nem egy év alatt. Az eurózóna pénzügyminiszterei videokonferencián vitatták meg a helyzetet, hiszen az övezeten belül elvileg nincs mód olyan mentőakció szervezésére, mint amilyenben például Magyarország és Románia is részesült, s Brüszszelben bizottsági emberek már a válság kirobbanása óta a leghatározottabban kizárják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonásának az eshetőségét. Az eurózónán kívüli Nagy-Britannia és Svédország azonban egyetértene a nemzetközi pénzügyi intézmény szerepvállalásával.

Görögországnak az idén 53 milliárd euró hitelt kell felvennie, hogy a GDP 125 százalékára rugó államadósságát finanszírozza, s ez elgondolkodtatja a befektetőket, akiknek leminősített papírokat kell vásárolniuk. Ennek megkérik az árát a kormánytól. Áprilisig nincs gond, de akkor 20 milliárd euró adósságot kellene megújítani.

– A jelenről kell beszélnünk, hogy a jövőről is eszmét cserélhessünk – mondta tegnap egy brüsszeli hivatalnok Herman Van Rompuy elnök környezetében a mai állam- és kormányfői csúccsal kapcsolatban. A kötetlen találkozót nem Görögország miatt hívták össze, de a vészhelyzet kezelése a tanácskozás középpontjába került, s a bennfentes sejteni engedte, nem lepné meg, ha a görög helyzetről közleményt is kiadnának a részvevők. Az is gyanítható, hogy a görög mentőakció részleteire csak rábólintanak, hogy a fő témáról töprengjenek: miként lehetne kirántani az Európai Uniót a válság okozta súlyos visszaesésből. Olyan tízéves stratégiát akarnak kialakítani közösen, amely szakít a „mindenkire egy méret illik” megközelítéssel. A tagállamok maguk fogalmaznák meg számszerűsíthető, de korlátozott számú céljukat, amivel hozzájárulnának a közösség versenyképességének emeléséhez, ám ezeket a hangsúlyozottan nemzeti terveket tényleg teljesíteni kellene. Ösztönzést az adhat – mint a brüsszeli forrás megjegyezte –, hogy az uniós fejlesztési alapokból jobban meríthetnének azok, akik valóban a jövőbe invesztálnak.

A görögök által felfokozott csúcs előtti hangulatra jellemző, hogy a Moody’s tegnap óvta a befektetőket attól, hogy egy lapon kezeljék a spanyol, a portugál és a görög kockázatot, ahogy ezt tették az utóbbi napokban. Az eltérő minősítések sem indokolják a megkülönböztetés nélküli nyomásgyakorlást, és az országok fizetési képességével kapcsolatos idegeskedés is eltúlzott. Ha a görög kormány teljes mértékben végrehajtja az igen nagyra törő programot, eloszlathatja a közelebbi és a távolabbi jövővel kapcsolatos aggodalmakat.

A megszorítások ellen tiltakozó görögök az Európai Unió zászlaját égetik a EU athéni képviselete előtt