A pénzintézetet végül a Bank of America (BofA) vásárolta fel és mentette meg a küszöbönálló csődtől, 2009 tavaszán. A BofA-nál nem tartottak igényt Thain szolgálataira, főként azt követően, hogy a beolvadás bejelentése után aMerrill Lynch még utoljára egy „extra bónusszal” kívánt munkatársainak kedveskedni. A menedzserek premizálására 3,6 milliárd dollárt szántak, ami egy 27 milliárdos deficittel küszködő vállalatnál igencsak nehezen volt magyarázható. Az óriási közfelháborodást kiváltó terv aztán meg is bukott.

A Merrill-gikszer ellenére John Thain nagy megbecsülésnek örvend a Wall Street köreiben, ezért most rábízták a novemberben csődbe menekült CIT kereskedelmi bank irányítását. A CIT a kis- és középvállalkozások egyik fő hitelezője, háromezer ügyfele van, emellett a vasúti-, illetve repülőgéplízingpiac egyik legnagyobb szereplője az Egyesült Államokban. Az ezer legnagyobb amerikai vállalat közül nyolcszázzal áll üzleti kapcsolatban.

A CIT a szövetségi bankmentő csomag részeként 2,3milliárd dollárt kapott még 2008-ban, de ez sem segített rajta. A bank 2008-ban 80 milliárdos vagyonnal rendelkezett, és addigra hatmilliárd dollár veszteséget halmozott fel.

Mivel a CIT washingtoni tőkével is gazdálkodik, Thain javadalmazását is a fővárosban hagyják jóvá. Egyelőre évi félmillió dolláros bérről szólnak a hírek, emellett egy 5,5 millió értékű banki részvénycsomagot is kap majd. Ebből 2,5 milliót csak egy, a maradékot pedig három év múlva teheti pénzzé –ha úgy látja jónak. Thain teljesítménytől függően még egy 1,5 milliós részvénycsomagra is jogosult – írta a Bloomberg.

Mindez aprópénz az ML-nél élvezett „gázsijához” képest. A dicstelenül távozó Thain különböző jogcímeken egy év alatt 44 millió dollárt kapott. A mostani pénzszűke azonban átmeneti, a bukott, majd újra felemelkedő üzletember első nyilatkozata szerint ugyanis néhány hónapon belül a CIT visszafizeti a kormányhitelt, ezzel kikerül az állami gyámság alól.

John Thain mindenesetre tanult a múltból. Belépése után, 2007-ben 1,2 millió dollárért csinosította ki a vezérigazgatói irodát, majd távoztakor azt hibás döntésnek nevezte és visszafizette az összeget. Most a régi CIT-vezér levetett irodájába ül be. – Csak az ember új, a berendezés marad – adott elutasító választ arra a kérdésre, hogy felhívja-e kedvenc belsőépítészét.