Kazahsztánból nem jön olaj Magyarországra

Kazahsztán leállította az olajexportotMagyarország és Szlovákia felé a Barátság olajvezetéken Ukrajnával kialakult kereskedelmi vitája miatt – közölték kereskedők a Reuters hírügynökséggel. Emiatt a Lukoil orosz olajipari cég februárban mintegy 300 ezer tonna kőolajat juttat a két országba a lengyelországi Gdansk kikötőjén keresztül. A Mol tájékoztatása szerint az ukrán–kazah vita miatt kiesett kazah olajmennyiséget a hosszú távú szerződések keretében a partnerek más forrásokból pótolják. (MTI)

Szorosabb gyeplőre fogták a MÁV-ot

Megújították a MÁV Zrt. alapító okiratát – közölte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Bővült a tulajdonosi jogokat gyakorló szakminiszter hatásköre: a jövőben kizárólag egyetértésével kerülhet sor a MÁV Zrt. tíz nagyobb gazdasági társasága – köztük a MÁV-Start, a MÁV Gépészet és a MÁV Trakció – vezető tisztségviselőinek, fbtagjainak megválasztására, alapító okiratának, társasági szerződésének módosítására, üzleti tervének és éves beszámolójának elfogadására. Módosul a vezető testületek létszáma is: az igazgatóság a korábbi 3-7 helyett öt, a felügyelőbizottság pedig az eddigi 9-15 helyett hat taggal működik. (MTI)

Autonóm szervezet a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) január 1-jétől, visszamenőleg az állami költségvetés Pénzügyminisztérium (PM) fejezetéből az Országygyűlés fejezetbe került át – a kormányhatározat a Magyar Közlönyben olvasható. Jogi helyzetét és gazdálkodását tekintve a felügyelet függetlensége jelentősen kibővült az átsorolással, amelynek alapja a PSZÁF-törvény decemberi módosítása, amely a PM szervezetéből autonóm államigazgatási szervezetté alakította át a felügyeletet. (MTI)

Az állam végleg elvesztette a Postabank-pert

Keddi ítéletében a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a magyar állam indított a Postabank könyvvizsgálói ügyében korábban hozott elutasító bírósági döntés ügyében. Az állam így végleg elvesztette a Postabank-pert. A több mint tíz éve kezdődött perben a magyar állam a Postabank volt könyvvizsgálói ellen 170 milliárd forint kárigényt jelentett be. (Az öszszeg később 50 milliárdra csökkent, mert a Postabank által okozott kár nagyobb része megtérült.) Az 50 milliárd forint kártérítést a Postabank két volt könyvvizsgálója, a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó, illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó ellen kívánta érvényesíteni a magyar állam, mivel indoklása szerint a két könyvvizsgáló hozzájárult ahhoz, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. (MTI)