Korlátozott adókedvezmény
A harmadik államban működő vállalkozásokat zárja el az adókedvezmények igénybevételétől a minap megkötött, a kettős adóztatást kizáró egyezmény Magyarország és az Egyesült Államok között. A jelenleg hatályos egyezmény – a megújított változatot még mindkét államnak ratifi kálnia kell – az amerikai kormány kérésére módosult, ők kívánták a kedvezmények korlátozására vonatkozó rendelkezéseket beépíteni az egyezménybe. A válság kitörése óta az USA kormánya különös fi gyelmet fordít az adózatlan pénzáramlások legális szférába terelésére.
A megállapodásban rögzítik, hogy a továbbiakban csak minősített személyek jogosultak a kedvezményekre. Idetartoznak a két állam valamelyikében belföldi illetőségű természetes személyek, valamint azok a társaságok, amelyek részvényeivel az egyezményben rögzített, elismert tőzsdék valamelyikén rendszeresen kereskednek. Szintén ebbe a körbe tartoznak a nyugdíjalapok, akkor, ha nyugdíjasaik több mint fele az egyik szerződő államban belföldi illetőségű, de élhetnek a kedvezménnyel a vallási, jótékonysági, tudományos célú szervezetek is. Továbbá azok a jogi személyek, amelyekben a tulajdonos legalább 50 százalékban belföldi illetőségű személy.
A keretek azért nem ennyire merevek, más esetekben is lehet élni a kedvezménnyel.Ha például a minősített személy státusz nem áll fenn, de aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet folytat egy cég az egyezményt aláíró államok egyikében, akkor a másik államban szerzett jövedelme után igénybe veheti a kedvezményt – de csak akkor, ha ez az összeg a kereskedelmi, üzleti tevékenységéhez kapcsolódik.
A kedvezmény lényege, hogy a másik országban szerzett jövedelemre jutó adót kölcsönösen beszámíthatják az adóba, vagyis ennyivel csökkenhet a fizetendő adó. Az egyezmény hatálya Magyarországon az szja-ra és a társasági adóra terjed ki. A pénzügyi tárca honlapján olvasható törvénytervezetben ide sorolják még a különadót is, pedig ezt az adónemet idén eltörölték, csak az ugyanabban a törvényben előírt hitelintézeti járadék maradt meg. Az egyezmény megfogalmazása egyébként hűen tükrözi az erőviszonyokat: míg Magyarország „mentesíti” az ilyen terhek alól az adózót, az Egyesült Államok „megengedi” az adó beszámítását.
A lazább feltételek közé tartozik továbbá, hogy minősített személynek minősül az a magyarországi vagy egyesült államokbeli társaság, amelyben legalább 95 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek bizonyos államok belföldi illetőségű személyei. Ilyenek az EU-tagországok, az Európai Gazdasági Térségről szóló, valamint az Északamerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásban részes államok. Még két feltétel van: az innen származó tulajdonosok száma nem haladhatja meg a hetet, és az anyavállalat államának rendelkeznie kell a kedvezmények korlátozására vonatkozó rendelkezésekkel mind az USA, mind Magyarország felé. A multinacionális társaságok vállalatközpontjai is jogosultak – egyéb feltételekkel együtt – a kedvezményre, ha nálunk vagy Amerikában vannak bejegyezve.
Elesik viszont a lehetőségtől a cég, ha a két országban meglévő üzleti érdekeltségei között nem közvetlenül bonyolítja az ügyleteket, hanem beiktat egy harmadik országban működő telephelyet. Egy példát bemutatva, hogyan működik az ilyen cégstruktúra: ha az egyik ország vállalkozása közvetlenül utalja át a másik ország vállalkozásának a kölcsön összegét, a két állam közti egyezmény szerint a kamat a forrás államban (ahonnan a pénz származik) meghatározott százalékkal adózik. A kamat adóztatását azonban el lehet kerülni akkor, ha a vállalkozás egy olyan harmadik államban alapított cég bekapcsolásával utalja át a kölcsön összegét, amelynek a két, egyezményt kötő országgal olyan megállapodása van, miszerint a forrás államban nem lehet a kamatot adóztatni. Az egyezmény kiterjed az offshore státuszú cégekre is, oly módon, hogy a harmadik országban lévő ilyen társaságokat megakadályozza a kedvezmények kihasználásában.
Új elem még, hogy az országok közötti információcsere bővült a bankoknál lévő adatokkal.
Lazítanak a támogatás feltételein
Nem zárják ki az állami támogatásból a jövőben azokat a cégeket, amelyek elmulasztják bejelenteni a munkaviszony létesítését. A parlament foglalkoztatási bizottsága által benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján csak akkor süthető rá a munkaadóra az ilyen esetekben a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése, ha a járulékot sem fizetik meg a munkavállalók után. Szintúgy az alkalmi munkavállalásnál sem veszti el a támogatást a vállalkozás, ha elmarad a bejelentés, de a közterhet igazoltan befizeti. A szabály 2012. április 1-jén veszti el hatályát: az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvény ugyan idén áprilistól veszti hatályát, de a rákövetkező két év felel meg annak az időszaknak, ameddig visszanyúlva vizsgálni kell a támogatás nyújtását megelőzően, hogy a munkáltató elkövetett-e a jogsértést.
Minősített személyek
természetes személy; a szerződő állam, annak politikai egysége vagy helyi hatósága,
a társaság, amennyiben részvényeit meghatározott mértékben az egyezményben felsorolt elismert tőzsdéken nyilvánosan forgalmazzák,
a nyugdíjalapok, ha a nyugdíjasainak több mint fele az egyik szerződő államban belföldi illetőségű, továbbá a vallási, jótékonysági, tudományos célú szervezetek,
a természetes személyeken kívül minden más személy, amennyiben legalább 50 százalékban belföldi illetőségű személy a tulajdonosa.
