Kétségtelenül siralmas év volt a tavalyi a hazai turizmus számára, azonban a Magyar Szállodaszövetség elnöke, Erdei János szerint a kizárólag mínuszos előjelekkel teli statisztikából biztató folyamat is kiolvasható. Bár az év egészére már nem volt hatással, de tény, hogy az év utolsó hónapjában a magyar szállodákban – tizenhárom hónap után – végre megállt a zuhanás, és ha növekedésről még nem is lehet beszélni, stagnálásról az előző év decemberéhez képest már igen. Ha a folyamat tovább tart, hamarosan pozitívba fordulhatnak a mutatók, különösen akkor, ha sikerül forgalomserkentő akciókat indítani a közeli piacokon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése 2009 egészére a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának tízszázalékos, a belföldiek esetében pedig hétszázalékos csökkentését mutatja.

Figyelemre méltó, hogy az ötcsillagos hotelek 53,8 százalékos, a négycsillagosok 48,5 százalékos kihasználtsága mellett eltörpülnek az alacsonyabb kategóriájúak, ahol csupán 23,8–38,4 százalék közötti volt a foglaltság. A szállodaiparon belül már csak a minőséget lehet eladni, ezért – mint arra Erdei utalt – az utóbbi egy évben több, egy-két és háromcsillagos hotel bezárt, vagy magasabb kategóriába lépett. A budapesti férőhelyek száma ugyanakkor a válság dacára hatezerrel nőtt, a korábban elindult fejlesztések miatt.

A kereskedelmi szálláshelyek 222 milliárd forint árbevétele – amelyből 128 milliárd forint volt a szállásdíj – folyó áron számítva tíz százalékkal kevesebb a korábbinál. Ez egyes vállalkozásoknál csak a nyereséget csökkentette, másoknál viszont a korábbi, szerény nyereséget veszteségbe fordította. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 944 forint, az ötcsillagosoké kétszer ennyi, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6423 forint volt. A legjobban, vagyis a legkevésbé rosszul a gyógyszállók forgalma alakult, igaz, a 2009-es év egészére kimutatott 57 százalékos foglaltságuk mintegy négy százalékkal kevesebb a 2008-as eredményüknél. A tavalyi szállóvendégek közül minden negyedik gyógy- és wellnesshotelben foglalt szobát. A legnagyobb veszteség a szinte kizárólag belföldi vendégekből élő panzióké, ahol 14 százalékkal esett vissza a kihasználtság egy év alatt.

A vendégéjszakák csökkenése az ország valamennyi régiójában bekövetkezett, a két legfontosabb területen, Budapesten és a Balatonnál 11, illetve nyolcszázalékos volt az elmaradás. A belföldi vendégforgalom majdnem egyharmada, 29 százaléka kötődik az üdülési csekkekhez, amiből a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forinttal részesedtek. Ez folyó áron számítva hét százalékkal több, mint az egy évvel korábban regisztrált csekkes bevétel.