A kanadai Iqaluit település közel fekszik a sarkkörhöz, egykor bálnavadászok és szőrmekereskedők lakó- és találkozóhelye volt. A hetek csoportjának (Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország) pénzügyminisztereit és jegybankelnökeit a házigazdák messzebbre és nehezebben megközelíthető városkába aligha vihették volna.

A küldöttségek csak különgépekkel értek célba, ahol aztán kutyaszánnal szállították az euróért, meg a deficitekért aggódó politikusokat. A résztvevők a nyilván nem akármilyen szórakozás közepette sem feledkeztek meg az utazás céljáról: meg kéne nyugtatni a piacokat az utóbbi napok feszültségei után, amikor a görög, a portugál és spanyol államkötvényhozamok rekordszintre emelkedtek, az államcsőd elleni biztosítás árát kifejező pénzügyi termékek (CDS) drágulásával párhuzamosan, miközben az euró nyolchavi mélypontra gyöngült a dollárral szemben.

Ám abban, ami elhangzott, az elemzők semmi újat sem találtak. – Görögországnak végre kell hajtania a megszorító programot, hogy a 12,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt belátható időn belül a stabilitási paktumban rögzített három százalék alá süllyessze – mondta Christine Lagarde francia pénzügyminiszter és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, hozzátéve, hogy az eurózóna országai mindent megtesznek azért, hogy az athéni terv teljesüljön.

Ám a közlemények kiadása után megkérdezett piaci elemzők elégedetlenül nyilatkoztak, inkább alátámasztva érezték aggodalmaikat, hogy az Európai Unióban és az euróövezetben egyelőre nincs politikai szándék a görög válság érdemi kezelésére, s a nyomában kibontakozó portugál és spanyol krízismegszelídítésére. Az utóbbi napokban alig akadt elemző, aki egyetértett volna az európai lépésekkel és megszólalásokkal. S változatlanul tartják magukat azok a vélemények, hogy Görögországnak is a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellene fordulnia, ahogy néhány, saját valutával rendelkező tagország is tette a pénzügyi válság kirobbanása után. Sőt a Deutsche Bank szerint az eurózóna perifériáján megjelent feszültségek hamarosan átterjedhetnek az amerikai és a brit piacra is, miután hitelminősítők figyelmeztetéseket adtak ki a felduzzadt államháztartási hiányok láttán.

A kanadai találkozón azonban e tekintetben is az ismert nézeteket ismételték a hetek, vagyis hiteles deficitcsökkentő programokkal kellene a piacokat megnyugtatni, de az állami ösztönzésre még szükségük van a gazdaságoknak, így túl gyorsan sem kéne visszavonni az élénkítő intézkedéseket. Ez a kettősség érzékelhető a banki szabályozás átalakításában is. A hetek – észlelve persze, hogy ez mindinkább globális kérdés, amelyet ilyen szűk körben megoldani immár nem lehet, tehát jobb lenne inkább a húszak csoportjában tárgyalni – egyrészt egyetértettek abban, hogy nemzetközi szinten, az IMF vezényletével érdemes egységesen új tőkekövetelményeket kidolgozni, s hogy a bankoknak nyújtott 11 ezer milliárd dollárnyi segítség miatt a pénzintézeteknek valamiképpen hozzá kell járulniuk az adófizetői számla kiegyenlítéséhez, de másrészt azt hangoztatták, mindezt úgy kellene megtenni, hogy az érzékelhető gazdasági élénkülést ne zavarják meg.

Az amerikai elnök a múlt hónapban meglepte az európaiakat a banki különadó ötletével, valamint a bankok méretének és tevékenységi körének korlátozását szorgalmazó javaslataival. Európában már arról beszéltek, hogy Washington nem is érdekelt a nemzetközi koordinációban. A vita az áprilisi IMF-találkozón folytatódik, s a német pénzügyminiszter májusra újabb eszmecserére hívta kollégáit, szintén a szabályozási ügyek áttekintésére.

Törölték Haiti adósságát

A tanácskozáson megállapodtak arról is, hogy törlik a földrengés sújtotta Haiti G7 tagállamaival szembeni adósságát. A karibi ország 890 millió dolláros külső adósságának 41 százalékát az Amerikaközi Fejlesztési Bank által nyújtott hitelek, 27 százalékát pedig a Világbanktól kapott pénzösszegek teszik ki. A G7 tagországainak képviselői közbenjárnak más nemzetközi pénzintézeteknél is annak érdekében, hogy enyhítsenek Haiti adósságterhein. (MTI)

Az olasz miniszter, Giulio Tremonti érkezik a tanácskozásra