Csökken az állami osztalék
Az előzetes adatok szerint százmilliárd forintot meghaladó nyereséget termeltek tavaly az állami cégek – tudtuk meg Macher Ákostól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettesétől. A társasági portfólió kontrollingjáért felelős vezető szerint ez alapján tartani tudják a 2010-es költségvetésben előírt osztalékterveket, amely 30,6 milliárd forint. Ez ugyan jóval kevesebb, mint a 2009-ben teljesített több mint 80 milliárd forint volt, ám tavaly év végén osztalékelőlegként már befi zettek 23 milliárdot. Ebből 20 milliárdot a Magyar Villamos Művek (MVM), hárommilliárdot pedig a Magyar Posta eredményének terhére. Macher Ákos a 2010-re tervezett összeget reálisnak tartja, hiszen csak az MVM-csoport tavalyi profitja 80-100 milliárd forint lesz, s a kisebb cégektől is érkezik osztalék. A nyereséges cégektől egyébként csak annyit vonnak el, amivel még nem sodorják veszélybe a társaságok üzletmenetét. Az MNV várakozásai szerint a legnagyobb osztalékfizető ismét az MVM-csoport, a Magyar Posta, a Richter gyógyszergyár és a Szerencsejáték Zrt. lesz.
A háromszáz állami cégből 209 esetében az állam a többségi tulajdonos. Az állami tulajdonú cégek összesített vagyona 1405 milliárd forint, ebből a 91 kisebbségi részesedés esetében az államra jutó vagyon megközelítőleg 180 milliárd forint. Utóbbiak között a Richter és a Budapest Airport a két legjelentősebb vállalat. Az állami vállalatok összesített hitelállománya tetemes: a 2009. szeptember 30-i adatok szerint a beruházási és fejlesztési hitelek, hosszú és rövid lejáratú kölcsönök MNV-re jutó része 346 milliárd forint volt. Ebbe azonban beletartoznak a minisztériumi és egyetemi vagyonkezelésben lévő cégek hitelei is, így például a MÁV kötelezettségei. Az állami tulajdoni hányadra jutó eszközállományhoz viszonyítva az állami cégek eladósodottsági rátája 8,7 százalék, ami jóval alacsonyabb az üzleti szférában jellemző szintnél. (A Mol-csoport esetében például ez a mutató közel 30 százalékos.)
Az MNV tevékenységéről reális képet azonban csak akkor kapni, ha az összesítésből levonjuk azon vállalatok hitelállományát és veszteségeit, amelyek fölött az irányítást nem a vagyonkezelő gyakorolja, azaz valamely minisztérium, költségvetési szerv – ritkább esetben oktatási intézmények – vagyonkezelésében vannak – mondja a gazdasági vezérigazgató-helyettes. Összesen 54 ilyen cég van. A vagyonkezelő portfóliójába 246 vállalat tartozik, ezek – az MNV-re jutó – hitelállománya szeptember végén 106,2 milliárd forint, eladósodottsági rátájuk 4,8 százalék volt. Macher Ákos elmondta: a hozzájuk tartozó cégek láthatóan sokkal óvatosabbak a hitelfelvételek esetében, mint az üzleti szférában. Mindez a válság idején pozitívnak tekinthető, ugyanakkor az adat azt is megmutatja, hogy a társaságok nem járnak elöl a fejlesztésekben és a beruházásokban. A bankok forráshiánya erősen korlátozza a hitelfelvételt: az MNV-hez érkező visszajelzések szerint az állami vállalatok romló feltételekkel jutnak csak új forrásokhoz. Erre lehet következtetni abból is, hogy tavaly lényegesen több társaság folyamodott az MNV-hez tulajdonosi kölcsönért.
Az MNV-hez tartozó állami cégek a tavalyi évet összességében 100,5 milliárd forintos nyereséggel zárták, amely mintegy 14 milliárddal marad el az egy évvel korábbitól. A válság a legtöbb vállalat eredményén nyomot hagyott, ám a veszteséges társaságok száma egy év alatt csak néggyel nőtt. Jelenleg 37 cég összesen 11,5 milliárd mínuszt termel, szűk másfél milliárddal többet, mint az előző évben.
2385 milliárd forint: sokat hallani ezt a számot az utóbbi hetekben. Ellenzéki politikusok gyakran ezzel, vagyis a teljes állami cégportfólió kötelezettségállományával, illetve a veszteségek elkerülhetetlen rendezésével érvelnek az idei költségvetés megalapozottsága ellen. Az említett adat ugyanakkor Macher Ákos szerint sok félreértésre adhat okot, s nem alkalmas a veszteséges, tőkéjüket vesztett állami cégek konszolidációs igényének jellemzésére. Az összeg több mint harmada ugyanis nem üzleti jellegű tartozás, hanem az adott társaság állammal szembeni kötelezettsége, amely a cég által kezelt kizárólagos állami vagyon nyilvántartására szolgál.
Ebbe benne van például a MÁV vagy a Nemzeti Infra struktúra Fejlesztő által kezelt kizárólagos állami vagyon, illetve a hazai víziközmű-hálózat sok százmilliárd forint értékben, hiszen a vízműcégeknek ez az infrastruktúra nincs a tulajdonában, hanem az állam vagy más tulajdonos felé fennálló kötelezettségként mutatják ki a könyvekben. Jelentős összeget jelent persze a cégek szállítók felé fennálló kötelezettsége is, amelynek nagysága az üzleti világban megszokott, és amit kompenzál a cégek vevőkkel szembeni követelése. A teljes cégportfólió államra jutó vagyona 1405 milliárd forint. Ha tehát a vagyont és a most 346 milliárdra rúgó hosszú távú kötelezettségeket egymás mellé tesszük, akkor a szaldó magasan pozitív marad –tette hozzá.
