Február 15-ig hétezer olyan magánszemély kap levelet a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) vagyonrendezését végző Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit (HFN) Kft.-től, akiknek követelésük van az egyesülettel szemben. A levélben szerepel majd a követelés besorolása, és annak összege is – jelezte Binder István. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint a károkozó egykori MÁV ÁBE-ügyfelek az eljárás során azonos pozícióban vannak, függetlenül attól, hogy önként, vagy bírósági ítélet alapján kifizették az általuk okozott kárt, illetve nem fizettek eddig semmit. Binder az MTI beszámolója szerint ezzel cáfolta Bata Zoltán, a Magyar Kárszakértők Országos Egyesülete alelnökének állításait, miszerint akik már kifizették az általuk okozott kárt, hátrányosabb helyzetbe kerültek azoknál, mint akik nem fizettek semmit. A kárszakértők egyesülete úgy került a képbe, hogy alapszabálya szerint felvállalhat fogyasztóvédelmi feladatokat, és ehhez tartva magát felkarolta azoknak a balesetet okozott MÁV-os egyesületi tagoknak az érdekképviseletét, akik önként rendezték a kárt.

Az ügy előzménye, hogy amikor 2008 nyarán a MÁV ÁBE csődbe jutott, nem lehetett felszámolni, mert egyesületi formában működött. Ezért került sor egy, a felszámolás mintájára lefolytatott vagyonrendezési eljárásra. Az ezt végző HFN a múlt év elejétől már legalább egymilliárd forintot kifizetett azoknak a személyi sérülést szenvedett károsultaknak, akik járadékra jogosultak. A MÁV ÁBE alapszabálya szerint ugyanis az ő követelésük áll az első helyen.

Az már most látszik, hogy a nem személyi sérüléses – szakzsargonban: bádog- – károkra csak részben futja a MÁV ÁBE vagyonából. Így a károkozóknak nagy valószínűséggel fizetniük kell az általuk okozott kár egy részét, de hogy mekkorát, az még nem tudható.

Vizsgálják az opciós „ingatlanvadászatot”

Hamarosan lezárul az a vizsgálatsorozat, melyet pénzügyi vállalkozások körében indított a pénzügyi felügyelet azért, mert felmerült a gyanú: egyes kisebb hitelezők kifejezetten azért adnak kölcsönt bizonyos – jellemzően a bankok által korábban elutasított – ügyfeleknek, hogy megszerezhessék a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant. Binder István elmondta: a felügyelet több mint tíz pénzügyi vállalkozásnál az ingatlanra bejegyzett opciós vételi jog alkalmazását vizsgálja egyéb fogyasztóvédelmi kérdésekkel együtt. Az ellenőrzések hamarosan befejeződnek, s ezt követően a PSZÁF nyilvánosságra hozza a vizsgálat nyomán tett megállapításait.