Politikai vihar: Mégsem marad vezető nélkül az NHH
Bajnai Gordon pénteken, mai hatállyal Rozgonyi Krisztinát nevezte ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnökévé, így ő követi a most távozó, de döntését még december végén bejelentett Pataki Dánielt. Sokáig úgy volt, hogy a miniszterelnök a választásokig nem nevez ki elnököt, így sokakat meglepett a döntés. Igaz, ez esetben is Rozgonyi Krisztina látta volna el az elnöki feladatokat, hiszen eddig a tanács alelnöke volt.
Lapunknak név nélkül nyilatkozó hírközlési szakemberek szerint szakmai szempontból szerencsésebb lett volna, ha az új kormányfő nevezi ki az elnököt.Mivel a hatóságnak van elfogadott idei ellenőrzési terve és munkarendje, a hivatalban lévő főigazgató és Rozgonyi Krisztina biztosíthatták volna a törvényes és hatékony működést. Azt követően, hogy Pataki Dániel – saját elhatározásból meghozott döntésével – távozott az elnöki székből, a kormányfőnek két hónapja volt arra, hogy új elnököt nevezzen ki, aki ez esetben a régi elnök mandátumának lejártáig, azaz 2013 végéig láthatja el a feladatát. A kormányfőnek a jogszabályok szerint arra is lett volna módja, hogy a két hónap elteltével nevez ki elnököt. Ez esetben öt évre szólna a mandátum, vagyis hosszabb időre, mint ameddig a mostani kinevezéssel Rozgonyi – normál esetben – a székben maradhat.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz informatikai és telekommunikációs munkacsoportjának vezetője úgy véli, az új elnököt azért nevezték ki, hogy az NHH „az akkor már biztosan nem létező mostani, átmeneti kormány utasításait” kövesse. Érvelését azzal támasztotta alá, hogy Rozgonyi Krisztina a Gyurcsány Ferenc korábbi főtanácsadójaként – azelőtt Medgyessy Péter kommunikációs helyettes államtitkáraként – ismert Braun Róbert felesége. Kijelentette: a Fidesz kormányra kerülésekor azonnal mindent megtesz annak érdekében, hogy az NHH a mindenkori kormány hivatala legyen.
A megkérdezett szakértők egyetértenek Nyitraival abban, hogy nem volt szerencsés az elnök ilyetén kinevezése, a politikus utóbbi kijelentését viszont hevesen elutasítják. Az NHH valóban kormányhivatal, a 2003-as, az elektronikus hírközlésről szóló törvény (EHT) betűje szerint a hatóság irányítását a kormány, felügyeletét a szakminiszter látja el. Feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően gyakorolja. Az eddigi gyakorlat szerint a hatóság a kormány által előre lefektetett irányelvek szerint végezte a munkáját, ám a kabinet nem irányította közvetlenül, nem utasította konkrét kérdésekben. Nem is tehette: a jogszabály szerint a hatóságnak önálló hatáskörrel rendelkező szervei vannak, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa, illetve Hivatala. A törvény szól arról is, hogy „a tanács tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában”.
Egyes nyilatkozók úgy vélik: Nyitrainak igaza van abban, hogy a kormányfő döntésével szűkítette a következő kabinet mozgásterét, a vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis a tanács elnökének megbízatása csak akkor szüntethető meg visszahívással, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. Más vélemények szerint viszont a tanács olyan feladatok előtt áll – az új uniós hírközlési keretszabályok magyar jogba ültetése –, ami miatt egy kívülálló beültetésére az elnöki székbe nem ez a legalkalmasabb pillanat. Rozgonyi, mint a tanács tagja, viszont képben van az ügyeket illetően.
Rozgonyi Krisztina egyik fő szakterülete a digitális átállás. Szavai szerint továbbra is fontos feladat a digitális átállás irányítása, valamint folytatják az új generációs szolgáltatások piacra lépését és elterjedését célzó szabályozási gyakorlat kialakítását, s nagy hangsúlyt kap a tudatos fogyasztás feltételeinek kialakítása is.