Bár Magyarországon tízből kilenc felnőttnek van banki kapcsolata, s minden második ügyfél rendelkezik legalább egy hitellel, az emberek túlnyomó többsége, 77 százaléka szerint a kölcsönök kockázatosak, s általában azok kényszerülnek adósságba verni magukat, akik nehéz, kiszolgáltatott helyzetben vannak – derül ki a MASMI Hungary Piackutató Intézet által a Népszabadság felkérésére végzett felmérésből. A fővárosban és további 67 településen, ezer válaszadó alapján készített kutatás arra kereste a választ, hogyan vélekednek az emberek a bankok hitelezési gyakorlatáról. Az eredmények nem különösebben meglepőek: az aktív korú népesség 80 százaléka hitelellenes, s csak minden ötödik tekinthető hitelpártinak. Különösen elutasítóak a hitellel egyáltalán nem rendelkezők, míg a legkevésbé ellenségesnek a devizaalapú hitelben ülők bizonyultak, ami azért érdekes, mert a forint árfolyamának gyengülése miatt éppen ezek az ügyfelek voltak a válság fő vesztesei.

A válaszadók közül a legtöbben (66 százalék) azt gondolják, a kölcsönökkel csak a pénzintézetek járnak jól, s sokan vélik úgy (53 százalék), hogy a hitelfeltételek átláthatatlanok. A hitelfeltételek menet közbeni módosítását egyébként a döntő többség (74 százalék) elutasítja, alig minden hatodik-hetedik válaszadó véli csak úgy, hogy a teljes futamidőre garantált feltételek inkább drágítanák és még nehezebbé tennék a hitelfelvételt. Viszonylag megosztott ugyanakkor a lakosság abban a tekintetben, hogy maximálnia kellene-e az államnak a törlesztőrészleteket. Ilyen szabályozást 46 százalék támogatna, mert azzal megelőzhetőnek gondolja azt, hogy a bankok belehajszolják az embereket a túlzott hitelfelvételbe. Ezzel szemben 40 százalék azon a véleményen van, hogy biztosítani kell a hitelfelvevők részére azt a szabadságot, hogy maguk dönthessenek a vállalt teher mértékéről.

A legalapvetőbb pénzügyi ismeretek hiányára utal ugyanakkor, hogy a válaszadók 39 százaléka akkor sem tartja jogosnak a törlesztőrészletek emelkedését, ha a devizában felvett hiteleket az árfolyammozgás kedvezőtlenül befolyásolja és csak kevesebb, mint harmaduk fogadja el ezt a lépést. A lakosság több mint fele (57 százalék) azt is indokolatlannak érzi, hogy a hitel futamidejének csökkenése fejében nő a havonta fizetendő összeg, s csak kevesebb, mint minden ötödik ember fogadja el, hogy a jegybanki alapkamat emelkedése tükröződjön a havi részletekben. Mivel azt is csupán minden hetedik-nyolcadik válaszadó értené meg, ha a gazdasági környezet romlása vezetne a terhek növekedéséhez, így nem meglepő, hogy a megkérdezettek háromnegyede elutasítja, ha a bank a saját (a refinanszírozáshoz közvetlenül nem köthető) költségeinek növekedésével indokolja a havi csekkeken megjelenő magasabb összegeket.

A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a lakóingatlanok árverésének azonnali felfüggesztését kéri a Magyar Hitelszövetség. Azt javasolják, a PSZÁF vizsgálja meg az árverésekre átadott ingatlanok számát. (MTI)