Nő a nyomás a bankokon
A hitelezési megszorítások első körben főként az Egyesült Államokat érintik, de nem kérdés, hogy azt hamarosan az egész világ megszenvedi. A normál banki működés feltételei sem teljesülnek maradéktalanul – figyelmeztetett a 14,2 milliárd dollár piaci értékű Blackstone első embere.
A kockázatkerülés érdekében Obama arra kérte a kongreszszust, tiltsa meg a bankoknak, hogy forrásaikat fedezeti alapokba (hedge fund) és magántőke-társaságokba fektessék. Ezzel elejét venné a hitelválság kirobbanásáért felelős esztelen kockázatvállalásnak, és megakadályozná az újabb fertőző gócok kialakulását.
Más országokban – így Nagy-Britanniában – a vállalatokra előírt tartalékolási követelmények szigorításával csökkentik a kockázatot. Brit példát honosítottak meg a franciák is a 27,5 ezer euró (7,5 millió forint) éves bankárbónusz feletti kifizetésre kirótt 50 százalékos büntetőadóval. A briteknél ugyanekkora egyszeri adóval sújtják a 25 ezer font (7,9 millió forint) feletti jövedelmeket.
Schwarzman egyúttal csatlakozott Josef Ackermannhoz, a Deutsche Bank-vezérhez és Stephen Green HSBC-elnökhöz, akik egy globálisan kialakított banki szabályozásban látják a megoldást. Ilyen komplex helyzetben globális megközelítésre van szükség – hangoztatta a pénzügyi guru, hozzátéve, hogy cégét a szigorítások közvetlenül nem érintik, mert a vállalatfelvásárlásokhoz szükséges tőkét befektetői kölcsönökből teremtik elő. – Abban közös az érdekünk, hogy a gazdaságfinanszírozás biztonságos és átlátható legyen – hangoztatta.
Ettől még messze van a világ – derült ki Alekszej Kudrin davosi felszólalásából. Az orosz pénzügyminiszter szerint elképzelhető, hogy a nagy nyugati bankok további 1500 milliárd dollár veszteség leírására kényszerülnek majd, akár egy második pénzügyi lavinát elindítva ezzel. Ennek bekövetkeztét azonban igen nehéz megjósolni, de Kudrin szerint ennyi „mérgezett” értékpapír kering még a bankrendszerben. Emlékeztetőül: a Bloomberg összesítése szerint a pénzügyi intézményrendszer a válság 2007-es kezdete óta 1,73 ezermilliárd dollár értékleírásra kényszerült.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesítésében is 3,4 ezermilliárd dollárra becsli a válság végszámláját. Kudrin megjegyezte, hogy az orosz gazdaság megerősödése nagyban függ az amerikai kamatpolitikától, hiszen ha a tengerentúlon megkezdik az emelési ciklust, dollármilliárdokat szivattyúzhatnak ki az orosz bankokból. A jelenlegi képlékeny helyzetben ezért a bankprivatizáció nincs is napirenden.
