Különösen az Egyesült Államok, Japán és Európa gazdaságai lassulnak számottevően a kormányzati ösztönzőprogramok kifutásával. A fogyasztás visszaesése, a hitelszűke, a fölöslegessé váló gyártókapacitások, a központi megszorítások még rontanak a helyzeten, s újabb lökést adnak a munkanélküliségnek – állította.

Homlokegyenest ellentétes véleményen van David Rubenstein, szerinte a szívrohamon már túlestünk, tanultunk az esetből, és megfelelő gyógyszerezéssel elejét tudjuk venni a kór megismétlődésének. Mi több, szerinte soha nem lesz kedvezőbb alkalom a befektetésekre, vállalatfelvásárlásokra. A világ második legnagyobb magántőke-társasága, a Carlyle Group társalapítója úgy véli, hogy a feltörekvő országokban a kockázatok látványosan csökkentek, s most erősen nyomott áron lehet hozzájutni prosperáló vállalkozásokhoz, és busás megtérüléssel kecsegtető üzletek sorát lehet megkötni. Elsősorban kínai, indiai, brazíliai, tajvani, orosz, szaúdi, török és koreai piacon érdemes szemezgetni – tette hozzá, legígéretesebbként az energetikai szektort, a zöldipart és az egészségügyet emelve ki a sorból.

A középutat járja Dennis Nally, a PricewaterhouseCoopers (PwC) amerikai elnöke, aki cége 52 ország 1198 nagyvállalati vezérigazgatójának bevonásával készített friss felmérésének eredményeit ismertette. E szerint a vállalatvezetők már jóval bizakodóbbak, mint egy évvel ezelőtt: 81 százalékuk szerint cégük az előttük álló pénzügyi évet magasabb bevétellel zárja. Az optimisták tábora 17 százalékponttal bővült egy év alatt, míg a borúlátók száma a felére csökkent. A vezérek 60 százaléka tart a recesszió elhúzódásától, s további költségcsökkentő intézkedéseket vezet be. Munkaerőt 40 százalék toboroz, míg 25 százalék elbocsátásokra készül. A regionális eltérések is jelentősek: Ázsiában dúl az optimizmus, míg a fejlett országokban átlag alatti a jókedv. Nally szerint a nehezén már túl vagyunk: kilátunk, de még nem léptünk ki az erdőből – idézi az elnököt a Bloomberg.

A három közgazdász közt abban teljes volt az egyetértés, hogy a világgazdaság szempontjából is kiemelt kockázatot jelent az amerikai államadósság egészségtelen méretűre –12 330 milliárd dollár – duzzadása. Ha Washington nem küzd ez ellen, akkor a dollár hamarosan elgyengül és elveszíti tartalékvaluta-szerepét a világban –figyelmeztettek.

A kínai árfolyampolitikát ostorozta Soros

Kínának engednie kell a jüan felértékelődését, hogy elsimítsa a kiugró gazdasági egyensúlytalanságokat és korlátozza saját növekedését – állítja Soros György. A jüan felértékelése iránt megfogalmazott igény egyre sürgetőbb és egyre erősebb – jelezte a milliárdos üzletember a davosi fórumon, válaszul a kínai jegybank kormányzóhelyettesének előadására, amelyben Zsu Min megvédte országa gyenge jüant favorizáló árfolyam-politikáját. Kína 2008 júliusa óta mesterségesen korlátozza a jüan erősödését.