Brüsszel dicsér, de rizikót is lát

Minthogy az uniós menetrend kevéssé veszi figyelembe a tagállamok választási ciklusait, az Európai Bizottság a maga ütemét követve épp a magyar kampány kezdetén tette közzé újabb értékelését a túlzott költségvetési deficit csökkentésének folyamatáról. Ebben az elismerő nyilatkozatok mellett a jövőbeli kockázatokra is felhívják a figyelmet.

Nagyra értékelte szerdán Joaquín Almunia pénzügyi biztos „a magyar hatóságoknak és a magyar lakosságnak a globális válság közepette tett erőfeszítéseit”, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt és szilárdabb alapokra helyezzék a gazdaságot. Az Európai Bizottság a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, valamint a hitelmegállapodás keretében évente kétszer veszi górcső alá a folyamatokat. Legutóbb a nyáron tett közzé elemzést, s az ajánlásokat a pénzügyminiszteri tanács is támogatta. Most az azóta meghozott döntéseket tekintették át.

A júliusi ajánlások Magyarország számára kétéves haladékot adtak a túlzott (a GDP három százalékát meghaladó) deficit csökkentésére: 2009-re 3,9, 2010-re 3,8 százalékot írtak elő, s 2011-re juthat 3 százalék alá a deficit. Őszi előrejelzésében a bizottság még ennél kissé magasabb hiányt vizionált 2009-re és 2010-re.

Almunia kiemelte, hogy a pénzügyi válság közepette Magyarországnak sikerült elérnie, hogy a hiány ne lépje túl a GDP 3,9 százalékát amúlt évben. Azt is nyugtázta, hogy a magyar hatóságok jelenleg nem tartanak igényt az uniós kölcsön egymilliárd eurónyi utolsó részletére. Ám Almunia a nyilatkozatában fontosnak tartotta megemlíteni: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben a deficitcélok teljesüljenek. De a bizottság értékelése alapján nincs szükség további lépésekre a túlzottdeficit-eljárásban.

A részletes elemzés szerint tavaly a GDP 1,5 százaléká ra rúgott a fiskális kiigazítás mértéke, ami főként a kiadásokat érintette, ideértve az állami foglalkoztatottak bérének csökkentését, s a nyugdíjakra és lakástámogatásra vonatkozó változtatásokat. Az idei költségvetésben megcélzott 3,8 százalékos hiány hitelességét alátámasztják a nyugdíjrendszerben és a szociális támogatások terén megkezdett reformok, valamint a távolsági tömegközlekedés és az önkormányzatok finanszírozásának visszavágása – bár utóbbiaknál nem érhetők tetten a szerkezeti átalakításból származó kellő megtakarítások. A bevételi oldalon pedig a társasági adóbevételek esetleges elmaradása jelent kockázatot. A bizottság szerint azonban a magyar kormány eltökélt abban, hogy további intézkedésekkel tartsa a hiánycélt.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy 2010-ben és 2011-ben összesen a GDP 0,5 százalékáig terjedő kiigazítás szükséges, a 2011-re meghirdetett, s a GDP 0,6 százalékát elérő adócsökkentést ellentételezni kell. Így egyelőre nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy 2011-ben valóban sikerül három százalék alá szorítani a hiányt. Ez a kérdés további uniós figyelmet kap.

Sikeres volt a kötvénykibocsátás

Erőteljes érdeklődés övezte és –elemzők értékelése szerint – nagyon biztató eredményt hozott a magyar kormány idei első devizakötvény-kibocsátása. A tízéves futamú, kétmilliárd dolláros kötvény kibocsátási ára 99,86 százalék, szelvénye 6,25 százalék, hozamfelára az azonos futamidejű amerikai kincstárjegy felett 2,65 százalékpont lett az árazásban. A kötvényajánlatra 7 milliárd dollárnál valamivel nagyobb vételi igény érkezett, ami „nagyon nagy összeg”. Ennél is fontosabb azonban a kereslet magas minősége: a világ legnagyobb alapkezelői vettek részt a tranzakcióban, Amerikából és Európából 190-nél több intézményi befektető jelentkezett a kötvényajánlatra. (MTI)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.