Új eljárás indult a Globex-ügyben
Az eddig született két ítélet, illetve szakértői vélemények, nyomozati iratok ismertetésével megkezdődött a Globexügy megismételt másodfokú tárgyalása tegnap a Fővárosi Ítélőtáblán. Most a soproni és a XI. kerületi önkormányzattal, valamint az egykori SZOT-szállóval kapcsolatban keletkezett iratokat olvasták fel. Postáné Vellai Györgyike elsőrendű vádlott, a Globex volt vezérigazgatója közölte, hogy a holnapi tárgyaláson írásban rea gál az elhangzottakra, és nyilatkozik az üggyel kapcsolatban is. A másodrendű Vajda László – aki a cégcsoport egyik tulajdonosa – nem kívánt észrevételt tenni. A Globex működése során sok száz kisbefektetőt és több önkormányzatot károsított meg, azért Vellait és Vajdát 2006-ban a Fővárosi Bíróság, majd a Fővárosi Ítélőtábla is elmarasztalta. Másodfokon a korábbinál jóval súlyosabb büntetést szabtak ki, és a szabadlábon védekező mindkét vádlottat bilincsbe verve börtönbe vitték.
Az ügy előzménye, hogy Vajda László filmes szakember a rendszerváltozás idején egymilliós tőkével megalapította Globex Tervező és Beruházó Kft.-t. A cég egy évvel később részvénytársasággá alakult, és 1993-ban jött létre a Globex Holding. A társaság működését 1989-től 1993-ig a Leumi Hitelbank finanszírozta, amelynek ügyvezetője ugyanaz a Postáné Vellai Györgyike volt, aki később már az időközben egész cégcsoporttá duzzadt Globex ügyeit irányította.
A vállalkozás főként fővárosi luxuslakások kivitelezésére szakosodott, de építettek kisebb bevásárlóközpontot, és belefogtak a rózsadombi volt SZOT-üdülő átalakításába is. Emellett a cég foglalkozott értékpapírok kezelésével, és – Rezidencia, illetve Globex 1998 és Globex 2000 néven – maga is bocsátott ki befektetési jegyeket. Ugyanakkor – a Baumaghoz hasonlóan – kihasználták a szövetkezeti üzletrész után a 90-es évek elején átmenetileg biztosított adókedvezményt, amellyel sokezernyi kisbefektetőt sikerült megnyerniük. A holding utóbb még újságokat is vásárolt, többek között az egykor népszerű Reform magazint.
A vállalkozás – nem kis részben az akkor elképzelhetetlenül magas hozam ígéretével – néhány év alatt többmilliárdos vagyonra tett szert, miközben ennek többszörösét kitevő adósságot halmozott fel. A látványos befektetéseket ugyanis nagyrészt kölcsönökből fedezték, mert a befektetők pénzét a cégcsoport pazarló gazdálkodása vitte el. Vellaiék ennek ellenére bíztak benne, hogy elkerülik az összeomlást, ám erre szakértők szerint igen csekély volt az esély. A botrány 1998 második felében pattant ki, miután a Globex több üzletfele megelégelte, hogy az értékpapírok után járó hozam helyett jó ideje csak ígérgetést kap. Ezért néhányan felszámolási eljárást kezdeményeztek, a soproni önkormányzatnál pedig felvetődött, hogy azonnali hatállyal felmondják a több mint hárommilliárdos értékben kötött vagyonkezelői szerződést. Végül azonban – a tőkepiaci feltételek romlására hivatkozva – a Globex bontotta fel a kontraktust. A vállalkozás pénzügyi helyzetét jellemzi, hogy az újságok kiadását is fel kellett függeszteni.
Ekkor már az Állami Pénzés Tőkepiaci Felügyelet is vizsgálódni kezdett, majd feljelentést tett. Kiderült ugyanis, hogy a befektetési jegyekből befolyt pénz elúszott, a portfóliókezelésre, illetve -értékesítésre átvett értékpapírokat meg eladták. Az ebből származó bevétel a cégcsoport tagjaihoz vándorolt, amelyek abból fedezték a kiadásaikat. A megbízók minderről semmit nem tudtak, mert számukra hamis igazolásokat bocsátottak ki.
A bűncselekményekkel több mint ötszáz kisbefektetőnek összesen mintegy 560-570 milliós kárt okoztak, amely részben megtérült, miután a befektetésvédelmi alap személyenként legfeljebb egymillió kifizetését magára vállalta. A legroszszabbul Sopron önkormányzata járt, mert 3,2 milliárdos portfóliót bízott a Globexre, de a főváros XI. és XII. kerülete is több százmilliónyi részvényt adtak át kezelésre. Az már csak mellékszál, hogy a cégcsoport alkalmazottainak nyugdíjpénztárából is eltűnt több mint nyolcmillió.
Vellai és Vajda a nyomozás vége előtt Németországba szökött, de nemzetközi elfogatóparancs alapján 1999 januárjában elfogták őket. Akkor azzal védekeztek, hogy a pénzügyi nehézségeket nem láthatták előre, és reális esély volt a követelések visszafizetésére. Ráadásul az akkoriban a Postabanknál történtek és a sajtóban megjelent híresztelések is hozzájárultak a cégcsoport összeomlásához.
Az ügyészség viszont másként látta, és 2002-ben vádat emelt, az elsőfokú ítélet pedig 2006-ban született meg. A bíróság Varga Zoltán vezette tanácsa Vellait és Vajdát – illetve több társukat – sikkasztásban, hűtlen kezelésben és tőkebefektetési csalásban találta bűnösnek, ezért Vellait két év hat hónap, Vajdát egy év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték, de az előzetes letartóztatásban és házi őrizetben töltött hosszú idő miatt egyiküknek sem kellett börtönbe vonulnia. Az ítéletbe azonban az ügyész nem nyugodott bele.
Ügyészi fellebbezés után két évvel ezelőtt döntött az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla. A jogerős ítélet szerint a korábbi verdikt elfogadhatatlanul enyhe volt, ezért Vellai büntetését hét, Vajdáét hat évre súlyosbította. Egyebekben a tábla egyetértett a Fővárosi Bírósággal, mert a bizonyítást megalapozottnak tartotta. Nem így az ügyész, aki azt kérte, hogy a korábban elkövetett eljárási hibák miatt utasítsák az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.
A törvénysértőnek vélt ítélet ellen a Globex-vezetők védői felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, vitatva a bizonyítottságot. Észrevételeikek a Legfelsőbb Bíróság (LB) megalapozottnak találta, ezért tavaly januárban a Fővárosi Ítélőtáblát a teljes eljárás megismétlésére utasította, s a két elítéltet szabadon bocsátották, ám házi őrizetet rendeltek el.
