Száguldás Tárnokig
Európaivá válhat a vonatozás Budapesttől Székesfehérvárig. A mintegy 67 kilométer vasúti pálya átépítése 2013-ig befejeződhet. A következő két és fél évben elsőként a Kelenföldi pályaudvar vágányai újulhatnak meg, az innen Tárnokig vezető vonalszakasszal együtt. De egy füst alatt a teljes vonalon korszerűsíthetik az állomásokat is: új P+R parkolók, buszmegállók, magas peronok, gyalogos-aluljárók és -felüljárók épülhetnek. Mindez azonban nem lesz olcsó és akár a kivitelező személye is változhat.
A cseh Subterra és a szlovák Doprastav konzorciuma építheti át a Budapest-Kelenföldi pályaudvart Tárnokkal összekötő vasútvonalat – jelentette be Reményik Kálmán. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte: a két cég 26,9 milliárd forintért vállalta a nyolcvan százalékban uniós forrásból finanszírozott beruházás megvalósítását. Az építkezés a szerződéskötés után megkezdődhet, befejezését 2012 szeptemberére tervezik.
A cseh és szlovák cégek konzorciuma mellett a NIF közbeszerzési eljárásán még négy cég adott be ajánlatot. Közülük kettőt már a pályáztatás első szakaszában kizártak a vetélkedésből, a nem megfelelően meghatározott ajánlati biztosítékra hivatkozva. A partvonalon kívülre szorult építők feltehetőleg nem vitatták kizárásuk jogszerűségét – jogorvoslatot legalábbis egyikük sem kért.
A versenyben maradt három pályázó egyikét a NIF a hiánypótlások után zárta ki eljárásából. A feltételeket teljesítő két konzorcium közötti sorrendet a pályázati kiírás szerint az ajánlati ár, illetve az dönthette el, hogy az építkezésnél felhasznált zúzott kő nagyobb hányadát melyikük szállítja vasúton. Miután azonban az ajánlattevők egyformán hetvenezer tonna kő vasúti szállítását vállalták, a NIF a 34,1 milliárd forintos, drágább ajánlatot adó Közgép KSzSK Kelenföld Konzorciumot a második helyre sorolta – a győztes a Subterra-Doprastav konzorciuma lett.
A jogászok vizsgálják, hogy a KSzSK Kelenföld Konzorciumnak van-e oka, illetve lehetősége a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni a NIF döntése miatt – tájékoztatta lapunkat Németh Miklós. A Közgép Zrt. elnöke azonban lehetséges lépéseikről ennél többet nem mondott.
Mindenesetre, ha a tárnoki szakasz átépítése befejeződik, az utasok a MÁV vonalain másutt nem tapasztalható állapotokkal és szolgáltatásokkal találkozhatnak majd. Az első meglepetésekkel már a vasútállomásokra érve szembesülhetnek az utazók: Rózsakert, Nagytétény, Tárnok, Martonvásár, Baracska és Pettend állomása új P+R parkolót kap. Ezekben összesen 642 gépkocsinak jut majd hely. Tárnokon, Velencén és Gárdonyban pedig új buszmegálló épül az állomások mellett.
Kelenföldön átépítik az állomást és összekapcsolják a metróval. Nagytétényben, Tárnokon, Budafok-Albertfalván, Budafok-Belvárosnál, Nagytétény-Érdligetnél és Érd-alsón szintén megújulnak az állomások. A korszerűsítések keretében a székesfehérvári vonalon közlekedő motorvonatok padlószintjéhez igazodó magas peronokat építenek. Ahol erre szükség van, a peronokhoz történő kijutás biztosítására alul-, illetve felüljárókat létesítenek. De fontos szempont az esélyegyenlőség biztosítása is – a mozgássérültek közlekedését liftek, rámpák segítik majd.
A legnagyobb változás azonban a vonatok sebessége lesz. A szerelvények Kelenföldtől Nagytétényig 120 kilométeres, onnan Tárnokon át a Velenceitóig akár százhatvannal is haladhatnak majd. A tóparti vonalszakaszon azonban ismét 120 lesz a legnagyobb engedélyezett sebesség.
