– Semmi meglepő sincs a monetáris tanács döntésében – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. – Az elmúlt hét második felének gyenge tőzsdei és piaci teljesítménye lehetett az, ami a nagyobb mértékű vágást végül „törölte” a napirendről. Nem is lett volna értelme kapkodni, mert így a következő hónapban és márciusban is maradt tere a további mérséklésnek – tette hozzá. Mindenesetre egybehangzó vélemény elemzői körökben, hogy márciusig tovább süllyed az irányadó ráta. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank stratégája is hasonlóan vélekedik, viszont úgy látja: már csak egy módosítás lesz az alapkamatban, s az 5,75 százaléknál nem csökken tovább az idén.

Suppan szerint is az első negyedév után szünetet tart az MNB, leginkább a választási bizonytalanság miatt. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a 5,5 százalékos alapkamatot még nem árazza a piac – jegyezte meg. Török Zoltán kiemelte: nem a Fidesz győzelme teremtene bizonytalan helyzetet, hanem az, hogy az új szereplők milyen irányba viszik majd tovább az ország gazdaságpolitikáját. Ebbe az is beletartozik, hogy alighanem már a ciklus elején bejelenti az új kabinet a hiánycél idei tarthatatlanságát, ami a piaci szereplők körében igencsak keserű pirula lesz. Így országkockázati besorolásunk szinte biztosan nő a választások utáni hónapokban.

– Hogy ezt követően lesz-e lehetőség további mérséklésre, nehéz lenne megmondani – fogalmazott Suppan. Az év második felében – ám csak akkor, ha már látszik, hogy a gazdaságok immár nem szorulnak állami segítségre – a meghatározó, központi bankok minimális emeléseket is végrehajthatnak. Amennyiben így lesz, akkor ez szűkíti a jegybank mozgásterét, hiszen csökkennének a hazai és a nemzetközi kamatok közötti különbségek. Abban az esetben viszont, ha ez valóban így alakul, akkor a kockázatvállalási kedv növekedését is hozhatja, ami pedig éppen ellenkezőleg, több teret nyújtana a hazai jegybank számára.

Ebben az esetben még az is elképzelhető lenne, hogy a nemzetközi trenddel ellentétben az év vége felé további, minimális kamatvágást hajthatna végre a jegybank.

Különösen akkor, ha a felálló új kormány hiteles gazdaságpolitikával és egy ugyancsak hiteles euróbevezetési
forgató könyvvel állna elő. Suppán hozzátette: ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank, vagy a Bank of England emelne is az év folyamán, akkor sem kalkulál azzal, hogy az MNB hasonló lépést hajtana végre, már persze akkor, ha a gazdasági környezetben drámai változás nem áll be.

Pontosan emiatt nem tartja viszont lehetségesnek az év végi mérséklést Török Zoltán. Úgy vélekedik egy ilyen környezetben a magyar jegybanknak egyszerűen nem lesz lehetősége még egy kisméretű vágásra sem.