Ki férhet hozzá a vagyonadó-kalkulátor adataihoz?
Az egyik rövid bekezdésben ugyanis az szerepel, hogy az adatfeldolgozásban egy külsős (vagyis nem állami tulajdonú) cég, a Novell Professzionális Szolgáltatások Magyarország Kft. működik közre. Ez a világ egyik vezető, amerikai központú technológiai cége. A hárommillió forint törzstőkéjű magyar leányvállalat százszázalékos tulajdonosa a cég keleteurópai leányvállalata, a Novell Eastern Europe.
A tegnap óta megújult kalkulátorral az adóhatóság segítséget nyújt az adózóknak az adóalap kiszámításához. Akik kedvezőnek gondolják a kidobott eredményt, el is menthetik az adatot, de ekkor a személyi azonosításra alkalmas információkat (nevet, adóazonosítót vagy adószámot, e-mail-elérhetőséget) meg kell adniuk. Ezeket aztán az APEH „naplózza”, azaz rögzíti, amiről értesítést küld a megadott e-mail címre. Az adózó ennek birtokában akkor sem köteles bírságot és pótlékot fizetni a jövőben (vagyis az adóévben), ha az APEH ellenőrzése során jóval nagyobb értéket állapít meg, mint a mentett összeg.
Ezek az információk sok mindenről árulkodnak: arról, milyen adóazonosítóval rendelkezünk, milyen elérhetőségeink vannak, a lakcímünkről és nem utolsósorban arról, milyen értéket képvisel (legalábbis az APEH szerint) az ingatlanunk. Így összegyűjtve biztos nem sokan látnák illetéktelen kezekben.
Az APEH véleménye szerint nem is kerülhetnek illetéktelen kezekbe. Ennek biztosítékát látják abban a titoktartási nyilatkozatban, amit a Novell tett. A hozzáférés technikai korlátját pedig az jelenti, hogy a mentett adatokat első lépésben titkosítják, majd ebben a formában továbbítják a Sztadi (APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet) felé, ahol feloldják a titkosítást, azaz kicsomagolják az adatokat. Az adóhatóság tájékoztatása szerint eme folyamat során mindössze néhány másodpercet vesz igénybe, amíg az adatcsomag átfut a Novell szerverén. A hatóság ezek alapján állítja, senki nem férhet hozzá az adatokhoz, csak azok, akik külön megbízást kapnak erre, például a revizorok. Létezik egy másik jogi biztosíték is: az adatvédelmi törvény szerint az adatfeldolgozó nem tárolhat adatokat, csakis az adatkezelő, amely jelen esetben az adóhatóság.
Rákérdeztünk, miért kell egyáltalán igénybe venni a cég szolgáltatását, s erre a feladatra miért nem írtak ki pályázatot, ugyanis az APEH honlapján a megkötött szerződéseket évekre visszamenőleg tartalmazó Üvegzseb menüpont alatt ilyet nem találtunk. Erre azt a választ kaptuk, hogy a Novellel korábban kötöttek szerződést a honlap fejlesztésére, üzemeltetésére, és ennek keretében látja el ezt a feladatot a cég. A munkára ettől függetlenül kötöttek külön szerződést, de ennek anyagi vonzata nincs. Vagyis emiatt nem nő a vagyonadó-kalkulátor működésére szánt hétmillió forint körüli kiadás.
Próbáltuk felvenni a kapcsolatot a Novellel is, ám ők lapunkkal azt közölték, hogy a szerződésük szerint csak az APEH jogosult nyilatkozni az együttműködésükről.
Informatikai szakértők szerint nem rendkívüli, hogy egy közigazgatási vagy államigazgatási szerv internetes felületének gondozását egy külsős cégre bízzák. A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők azt furcsának találnák, ha a Novell szoftverén keresztül futnának adatok. Szerintük a Novelléhez hasonló műszaki megoldások esetében a szerver tulajdonosa mindig a megrendelő, ez esetben az APEH, s a szoftvercég, mint a megoldást fejlesztő vállalat, valamilyen szoftveres támogatást ad a folyamathoz.