Válságból szoros unióba
A görögök kiverték a biztosítékot, s nemcsak Brüsszelben. A tagországok pénzügyminiszterei az unió központjában kedden nem igazán válogattak a helyzetre illő jelzők között. A diplomatikusabb tárcavezetők arra ösztökélték Athént, hogy a maga erejéből másszon ki a saját maga ásta veremből, mert ehhez különösebb segítséget úgysem kap. Rövid távon várható persze némi javulás, vagyis a múlt évi GDP-arányos 12,7 százalékos – az euróövezeti maximumnál négyszer nagyobb – költségvetési deficit nyilván csökken, de már középtávon nem meggyőző az athéni stabilitási program.
A bizottság részéről a posztjáról hamarosan távozó Joaquín Almunia jelezte: Görögország számára akciótervet dolgoznak ki a statisztikai adatszolgáltatás helyreállítására, de elképzelhető, hogy túlmennek a statisztikai módszertani útmutatáson. Az uniós végrehajtó testület már 2005-ben azt kérte a pénzügyminiszteri tanácstól, hogy az Eurostatot auditálási jogkörrel is ruházza fel. Ezt akkor a tagállamok elutasították, de a bizottság újra előterjeszti kérését, hogy az uniós statisztikai hivatal – kétségek esetén, és szigorú feltételekkel – megvizsgálhassa a költségvetési adatokat.
Az euróövezeti tárcavezetők hétfőn is találkoztak, ők is újfent megfogalmazták azt, amit a huszonhetek együtt kedden megint papírra vetettek, hogy a válságra reagálva megugrott deficiteket a tagállamoknak egymással összehangolva kell lejjebb hozniuk, s közben fel kell készülniük a 2020-ig kidolgozandó új gazdasági stratégia végrehajtására, a célok betartására – a növekedés serkentése érdekében. Almunia közölte: az eurózónában a stabilitási paktum előírásain túl ellenőrizni fogják a versenyképességi mutatók – árak, árfolyamok, munkaköltségek – alakulását. Továbbá az eurózónán belül megbomlott pénzügyi egyensúly kezelése is téma lesz. Aminthogy a lisszaboni szerződéssel „hivatalossá” vált eurócsoport képviselete is a G20-as tárgyalásokon. A csoport elnökévé Jean-Claude Junckert választották, annak a Luxemburgnak a kormányfőjét, amely Ausztriával együtt ügyesen akadályozza az adóbeszedés melletti és -csalás elleni hatékonyabb fellépést.
A pénzügyi krízisre és a költségvetések helyzetére is tekintettel lévő bizottsági kezdeményezések a szintén távozó Kovács László adóügyi biztos nevéhez fűződtek, s öt kérdést foglaltak magukba: az adóhatóságok közötti adminisztratív együttműködés elősegítését a helyes adómegállapítás és a tagállamokat megillető adók behajtása érdekében, a kamatadó-irányelv felülvizsgálatát, a bankbetéteken túli kiterjesztését, a Liechtensteinnel elért csalás elleni megállapodás elfogadását és a hasonló megállapodás érdekében a tárgyalások megnyitását Svájccal, Monacóval, Andorrával és San Marinóval. A keddi ülésen csak az adóbehajtás terén sikerült némi előrelépést elérni: azaz a csomagot feldarabolták, hogy Bécs és Luxembourg ne ragaszkodhasson azon álláspontjához, miszerint ezek a kérdések egymás foglyai.
