A nyugdíjak tavaly 1,8 százalékot veszítettek értékükből. A KSH napokban közreadott adatai szerint ugyanis a múlt évi nyugdíjas infláció 4,9 százalék volt, miközben az év elején 3,1 százalékos emelést hajtottak végre (ezen persze javított a 13. havi nyugdíj megmaradt része, és a méltányossági emelések, de ezek nem voltak teljeskörűek). Az idén ilyen veszteség már nem fordulhat elő, a jelenleg hatályos törvények értelmében a nyugdíjak rendszeres évi emelése ezentúl csak a – nyugdíjas – fogyasztói kosárértékének változásához igazodik. (Kivéve azt, ha nagyon dinamikus – évi négy-öt százalékos – gazdasági növekedésnek indulna az ország.) Bár, ami a múlt év vonatkozásában jó hír lett volna, hosszú távon korántsem biztos, hogy az. A keresetek ugyanis – több év átlagában – jellemzően gyorsabban nőnek, mint az árak. Szak értői számítások szerint önmagában ez az egy törvényváltoztatás két évtized távlatában mintegy tizedével – mai értéken 250 milliárd forinttal – mérsékli a nyugdíjkassza kiadásait.

Ebben a kormányzati ciklusban azonban született jó néhány egyéb intézkedés is, amely a jelenlegi nyugdíjrendszer hos szabb távú finanszírozhatóságát célozta, ugyanakkor a jelenlegi és majdani ellátásokat „megfaragta”. Két éve lépett be a nyugdíjak megállapításánál a teljes valorizáció – tehát a keresetet a nyugdíjazást megelőző év szintjére szorozzák fel –, valamint a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló jövedelem – úgynevezett – teljes nettósítása, minden befizetett közteher levonása a bruttó keresetből. E kettő együttes hatásaként mintegy öt százalékkal csökkennek az induló nyugdíjak. Feltehetően részben ennek is következménye, hogy míg két éve az átlagos öregségi nyugdíj a nettó átlagkereset majd 72 százalékát tette ki, tavaly ez az arány 68 százalékra mérséklődött.

A csökkenés azonban jóval nagyobb mértékben írható a 13. havi nyugdíj több fokozatú eltörlésének számlájára. A múlt év elején hatályba lépő jogszabály-módosítás ugyanis a 13. havi járadékot 80 ezer forintban maximálta, és a jogosultságot a nyugdíjkorhatárt már betöltöttekre szűkítette. Majd a következő – immár a Bajnai-kormány nevéhez fűződő – változtatás teljes mértékben megszüntette ezt az intézményt, és behozta a nyugdíjprémiumot, aminek azonban szintén feltétele az erőteljes gazdasági növekedés. Az idén befejeződik a nyugdíjkorrekciós program, amely azoknak az ellátását javította, akik nyugdíjazásukkor hátrányt szenvedtek, az aktuális megállapítási szabályok miatt. Ennek kiadásokat növelő hatása viszont átmeneti. A program során összességében mintegy 2,6 millió ellátást emeltek, az idén a korrekcióra jogosultak száma meghaladja a 880 ezret.

Ebben a ciklusban fogadták el nyugdíjkorhatár további emelésére vonatkozó jogszabályt, amit az ütemezés felgyorsításával változtatott meg a most regnáló kormány. Így az 1952-ben születettek nyugdíjkorhatára már fél évvel emelkedik, a folyamat az 1957-ben születettekkel zárul, ők az első korosztály, amelynek nyugdíjkorhatára 65 év lesz. Szigorodnak az előre hozott nyugdíjazás szabályai is: 2011-től mindazok, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt mennek nyugdíjba, csökkentett ellátással számolhatnak (az 1952–53-ban született nőkre ez a megszorítás még nem vonatkozik). A korhatáremeléstől és az új indexálástól várható a nagyobb mérvű megtakarítás: ezek együtt – mai értéken – 2020-ban mintegy húsz százalékkal mérséklik a kiadásokat.