„A Fidesznek a svéd modellre vonatkozó terveivel kapcsolatos védekezéséből terhelő tanúvallomás lett" - fogalmazott, majd idézte Varga Mihály Fidesz-alelnök, az Orbán-kormány volt pénzügyminiszterének nyilatkozatát, miszerint azt a gyakorlatot, amely szerint az állam adófizetői pénzből vagy hitelből több mint 500 milliárd forintot betesz a nyugdíjkasszába, meg kell szüntetni. Az MSZP elnöke szerint ma három modell versenyez a nyugdíjrendszer kapcsán, ebből az MDF-é és a Fideszé lényegében ugyanaz, egy különbség van közte: míg az MDF felvállalja a svéd modellt, addig a Fidesz zavarosan beszél egy állami támogatás kivonását tartalmazó koncepcióról, de mind a kettő egy „szegénységnövelő" nyugdíjmodell. Ezzel szemben áll az MSZP elképzelése, amely úgy szól, hogy az állami támogatást hosszú távon még nem lehet kivonni a nyugdíjrendszerből.

A Fidesz tagadja, hogy a svéd modell bevezetéséről gondolkodna. Az Orbán-kormány egyik (2001. júniusi) informális ülésén a fideszes kabinet egy dokumentum szerint azt a döntést hozta, hogy „be kell vezetni a névleges egyéni számlára épülő öregségi nyugdíjrendszert”. Az emlékeztető szerint a megfelelő előkészítést követően az egyéni számla 2003. ja nuár elsejétől a pályakezdők esetében már érvényesülhet, a teljes körű átállás az egyéni számlákra pedig 2006–2007-ben lehetséges. (A svéd modell lényege ugyanis az úgynevezett névleges egyéni számítás – NDC: notional defined contributon –, amelyben számlán tartják nyilván az egyéni befizetéseket, s azt az időtartamot is, amennyi ideig a biztosított a járulékait fizette.)

Több előterjesztés is készült a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó javaslatokról az Orbán-kormány idején. Egy 2001 májusában készült dokumentum a lehetséges megoldásokat rögzíti. Ebben megállapítják, hogy Európában két, markánsan eltérő rendszer létezik: a német típusú pontrendszer és az utóbbi időben svéd modellként emlegetett egyéni számlás NDC-rendszer. Az Orbánkormány számára készült előterjesztés megállapítja, hogy az NDC-rendszer nem nyújt megfelelő védelmet a demográ fiai adatokból adódó finanszírozási feszültségekre. Ismerteti ugyanakkor mindkét rendszer előnyeit és hátrányait is. Egy hónappal később, 2001 júniusában készült egy másik kormány-előterjesztés is, a dokumentum készítője az Orbán-kormány pénzügyminisztere volt. Ez már csak az NDC-rendszert taglalja, megállapítva többek között, hogy a korábban szerzett jogosultságok miatt nagyszámú jogvitára lehet számítani, illetve azt is, hogy a modellszámítások szerint az átlagbér felét keresők számára a minimális összeg követelményének meghatározása esetén gyakorlatilag lehetetlenné válik a korai nyugdíjazás. A dokumentum azzal zárul, hogy a részletek kidolgozását haladéktalanul meg kell kezdeni. Az Orbán-kormány az egyéni számlára épülő rendszer bevezetésének előkészítése mellett döntött. A bevezetést vélhetően a kormányváltás akadályozta meg.

Levelet küld a Fidesz a nyugdíjasoknak

A Fidesz Schmitt Pál európai parlamenti alelnök aláírásával 1,6 millió nyugdíjas háztartásba küld levelet. A garancialevélben megismétlik: a Fidesz – kormányra kerülése esetén – megőrzi a nyugdíjak reálértékét, törvényben tiltja meg a nyugdíjpénztárak privatizációját, és „megvédi a nyugdíjakat”. Az ellenzéki párt mára konzultációra hívta a nyugdíjasszervezetek képviselőit. Mint Iván László, a Fidesz nyugdíjastagozatának az elnöke fogalmazott, számos ellentmondó nyilatkozat hangzott el az elmúlt napokban a nyugdíjak ügyében. A nyugdíjasoknak viszont joguk van tisztán látni. Tegnap a Fidesz elnökségi ülése után Varga Mihály lapunk kérdésére, hogy a nyugdíjasoknak küldött garancialevélen kívül a Fidesz tervez-e más kampányt is (fizetett hirdetések, plakátok, rendezvények), hogy ellensúlyozzák a szocialisták kampányát, azt mondta: a nyugdíjak terén nem terveznek más kampányt. (Cs. I.)