A legtöbb nagyprojektet Magyarországon fogadta el Brüsszel
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztésekről, vagy ahogyan a köznyelv ismeri, a nagyprojektekről 2005-ben hallottunk először. Eleinte annyit lehetett tudni róluk, hogy nemcsak méretüknél fogva fontosak, hanem azért is, mert felgyorsíthatják az uniós támogatások felhasználását, megrendeléseket generálnak, a hozzájuk kapcsolódó munkálatok pedig állásokat jelentenek. Jellemzőjük, hogy nem pályázatok útján, hanem a kormány döntése után, Brüsszel jóváhagyásával valósulhatnak meg, illetve, hogy a beruházás összköltsége a környezetvédelem területén hét, egyéb esetekben 13 milliárd forint feletti.
Még 2005-ben született egy kormányrendelet, és mintegy 200 fejlesztési elképzelés közül 25-öt megnevezett, amelyek gazdái pénzt kaphattak a nemzetgazdasági szempontból is fontos beruházásuk előkészítésére, ezzel is előkészülve a 2007–2013 közötti időszakra. Elkészültek az első környezeti és hatástanulmányok, műszaki tervek, és előkészületek történtek a közbeszerzési eljárásokra. Mindezek ellenére a megafejlesztések előkészítése sok időt vett igénybe.
A fejlesztéspolitikai intézményrendszer oldaláról ezt azzal indokolták, hogy csak megalapozott beruházásokat lehet az unióhoz kiküldeni, Brüsszelbe pedig csak olyan projektek mehetnek, amelyekbe ott már nem köthetnek bele. Ahogyan mondták: az előkészítés gyakran hosszabb ideig tart, mint maga a megvalósítás. Áttekintve a folyamatokat kiderült, hogy tulajdonképpen az az idő sok, amit a hivatalokkal, engedélyezőkkel töltenek el a beruházók, ezért 2008 második fél évében a kormány elfogadott egy 30 jogszabályt érintő gyorsítócsomagot. Ezzel a korábbihoz képest kevesebb engedélyt kell beszerezni, könnyebb az adminisztráció, és végeredményben gyorsabbá válik a kivitelezés folyamata is.
A magyar kormány eddig 1263 milliárd forint értékben 994 milliárd forintos támogatási aránynyal 29 nagyprojektet tartott arra alkalmasnak, hogy Brüsszel elé terjessze, és 24-et már el is küldött. Az első beruházást, a debreceni villamoshálózat fejlesztését 2008 decemberében fogadta el Brüsszel. Azóta további 15 fejlesztésre adta áldását az Európai Bizottság. Ezzel Magyarország 2009 végén megszerezte az első helyet, a második legtöbb elfogadott nagyprojektje, 14 Romániának van. Brüsszel összesen 72 megaberuházást fogadott el tagállamaitól, ennek 21 százalékát Magyarországtól.
A puszta számokon és a beruházások gigantikus költségvetésén túllépve több olyan okot is találunk, amiért érdemes az uniós tagállamoknak, így Magyarországnak is a jól előkészített nagyprojektekben gondolkodniuk. Ezek a fejlesztések nagy értékű megrendeléseket tudnak nyújtani az építőiparban dolgozó vállalkozások számára, amely a mostani válságban talán leginkább érintett szektor. Beszállítók, importőrök jutnak megrendelésekhez, számos kis- és középvállalkozói szektorba tartozó alvállalkozó juthat munkához. A fejlesztéseknek alapvetően magas a foglalkoztatási igényük, közvetlenül és közvetve is munkahelyeket teremthetnek. Nem beszélve a hosszabb távú eredményekről, melyek főleg a környezeti terhelés csökkenésében jelentkeznek majd.
A kiemelt fejlesztések továbbgyűrűző hatásából sokan profitálhatnak
Az M0-s körgyűrű továbbépítése nemcsak a budapestieknek tesz jót azzal, hogy kitereli a forgalmat a belső utakról, de kapcsolatot biztosít az autópályákkal, így gyorsabbá teszi a közlekedést azok számára, akik egyébként csak áthaladtak a fővároson. A Székesfehérvár és térsége szennyvíz-elvezetési program nemcsak felszámolja a városban a szennyvíz-elvezetési gondokat, de megszünteti a Velencei-tó közelében a felszín alatti vizek szennyezését, és jót tesz a térség turizmusának is. A szegedi, a debreceni vagy a miskolci villamos hálózat fejlesztése pedig nem kizárólag a tömegközlekedés színvonalának javítása miatt érdekes, miután a fejlesztés révén csökken a környezet terhelése is. Az M43-as gyorsforgalmi út Szeged–Makó közötti szakaszának megépítése a 240 ezer közelben élő lakosnak előnyt jelent, ám ezen túl jelentősége abban is áll, hogy ez lesz az az út, amelyen el lehet jutni Romániába anélkül, hogy településeken kelljen áthaladni. A békéscsabai csatornázási program kihat a Kettős-Körös vízminőségének javulására is. A Közép-Duna vidéke hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása révén felszámolnak és modernizálnak veszélyes és alkalmatlan, összesen 81 hulladéklerakót, közben 500 ezer ember életkörülménye javul. Hanyi-tiszasülyi, valamint a nagykunsági árapasztó tározók megépítése sem csupán az árvízvédelem miatt fontos, jó a mezőgazdaságnak is, biztonságosabbá válik a termelés.
