A 10,5 majd 10 százalékos irányadó ráta mellett nem voltak ritkák a 13–13,5 százalékos kamatot kínáló akciók 2008 decembe rében, vagyis a bankok akár 3–3,5 százalékponttal is ráígértek az alapkamatra. A tavalyi első fél évben már nem voltak ennyire bőkezűek, de továbbra is jellem zően egy-másfél százalékponttal magasabb kamaton lehetett lekötni a betéteket, mint az irányadó ráta.

A fordulat tavaly nyáron következett: a jegybanki kamatszeletelést már a pénzintézetek sem nézték tétlenül. Az MNB adatai szerint a lakossági ügyfelek lekötött betéteire júniusban még 10,21 százalékos kamatot fizettek, míg novemberben már csak 7,14 százalékot. Eközben az alapkamat 9,5 százalékról 6,5 százalékra csökkent, vagyis a három százalékpontos ereszkedést egy az egyben érvényesítették betéti kamataikban a bankok. A decemberi adatokat ugyan csak két hét múlva publikálja az MNB, a bankok ajánlataiból azonban így is látszik, hogy már a legutóbbi, december végi negyed százalékpontos vágást is beárazták. A forinthitelek esetében már közel sem követik ilyen pontosan a bankok a jegybanki alapkamat alakulását. A lakáshiteleknél például az átlagos évesített kamatláb tavaly egész évben 12–13 százalék között mozgott, s csak novemberre süllyedt 11 százalék közelébe, amely nagyjából megfelel a válság elmélyülése előtti szintnek.