A PSZÁF-nak először a már meglévő eszközeit kell alkalmaznia, például felszólítja a hitelintézetet tőkehelyzetének rendezésére vagy a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, ezek ellenőrzésére pedig felügyeleti biztost rendel ki a társasághoz. Amennyiben ezek az intézkedések nem vezetnek eredményre, és a tulajdonosok sem működnek együtt a felügyelettel, miközben a bank kötelzettségeit már várhatóan nem tudja teljesíteni, fizetésképtelenné válása pedig veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását, akkor a PSZÁF eszközeinek eladására, kötelezettségeinek átruházására kötelezheti a hitelintézetet.

A készülő törvényjavaslat megosztja az értintett szakembereket. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint a kezdeményezéssel önmagában nincs semmi probléma, különösen jól jött volna egy ilyen jogosítvány a Postabank esetében. – Ha akkor lett volna erre lehetőség, az állam már 1997-ben átvehette volna az iránytást a pénzintézetben, még azelőtt, hogy a helyzet igazán rosszra fordul – mondta. A lényeg persze a részletekben lesz, vagyis hogyan lehet ezeket a kényes ügyeket úgy kezelni, hogy az mindenben törvényes legyen, és a jogos érdekek se sérüljenek – tette hozzá.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint azonban az elképzelés nem időszerű, nem a mának szól, a magyarországi bankok tőkehelyzete rendezett, a pénzintézetek stabilan működnek. – A készülő törvény – amelyről a szövetségnek egyébként nincsenek információi, annak előkészítésébe nem vonták be a bankokat – egy jövőbeli válságra jelent felkészülést. Az utóbbi időben elfogadott számos jogszabály-módosítás azonban minden szükséges feltételt biztosít ahhoz, hogy a pénzügyi szektor működése felett őrködő szervek beavatkozhassanak, ha rendszerszerszintű kockázatok felépülését észlelik – tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium hamarosan, még a tervezet parlamenti benyújtása előtt, megkezdi az egyeztetést a bankszövetséggel – tudtuk meg. A jogszabályt előkészítő pénzügyi tárcánál egyébként szintén úgy látják, hogy a törvény nem azért vált szükségessé, mert most valami probléma lenne a pénzintézeti rendszerrel, netán akadna olyan pénzintézet, amelynek ügyeit ennek alapján kellene rendezni. A cél az, hogy egy esetleges következő válság esetén a mindenkori kormány rendelkezzen megfelelő jogi eszközökkel. A tárca szerint Magyarország pénzintézeti rendszere jól kezelte a válságot, nálunk ilyen jellegű beavatkozásra nem volt szükség, ellentétben számos fejlett pénzpiaccal rendelkező országgal, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia.

Bizonyos esetekben az állam korlátozhatná a menedzsmenti és tulajdonosi jogokat. Akkor léphet az állam, ha fizetésképtelenség fenyegeti a bankot, ami veszélyeztetné az pénzügyi rendszert. Ez egy jogi eszköz a kormány kezében, amit a jövőben alkalmazhatna, a magyarországi bankok tőkehelyzete jelenleg stabil.

Oszkó Péter az általa irányított Pénzügyminisztériumban – Nem dőlhetnek hátra a bankok, nincs még vége a szigorításoknak