Kármentés folyt, vegyes eredménnyel – így összegezte a tavalyi költségvetés végrehajtását tegnap Kopits György, a büdzsé szakmai ellenőrzésére hivatott Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A KT az idei költségvetési törvény elemzése után arra a megállapításra jutott, hogy a meghatározott 3,8 százalékos hiánycél tartható, ha minden jól alakul. Kopits felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a várható költségvetési folyamatokat jelentős kockázatok övezik, és azok érvényesülése esetén 0,2 százalékponttal növekedhet a hiány. Példaként hozta fel az idei jövedéki adó emeléséből származó többletbevételeket, a MÁV áfa-visszaigénylését. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a testületet a törvény nem hatalmazza fel hiánycélprognózis készítésére, ehhez nincs is megfelelő apparátusa, minthogy a különféle becslések és nyilatkozatok kommentálása sem tartozik a feladataik közé. Épp ezért nem is foglalkoznak a Fidesz politikusai által vizionált, akár 7,5 százalékot is feltételező idei hiányprognózissal.

Foglalkoznak ellenben a középtávú költségvetési tervezés megalapozásával. Március végére a KT elkészíti a 2014-ig szóló, úgyneveztett technikai kivetítését, amivel gyakorlatilag megmutatja, hogy a költségvetési törvény keretei között, az ország lehetőségei mellett, a következő ciklusban milyen lesz a leendő kormányzat mozgástere. Az egyes költségvetési tételek elszámolása körüli anomáliák megszüntetésére pedig az Állami Számvevőszékkel együttműködve bizottságot hoztak létre, melynek élére Hüttl Antóniát, a gazdaságstatisztika szakértőjét nevezték ki.

A KT emellett négy tételben ajánlásokat fogalmazott meg a kormány számára. Az első a többségi tulajdonú állami társaságok eredményének elszámolásával kapcsolatos. Gond, hogy a veszteséget veszteségre halmozó állami cégek deficitje nem jelenik meg a költségvetés kiadási oldalán, pedig ezeket a tételeket is egyszer el kell számolni. A testület álláspontja szerint ennek megvan a technikája, s – mint Kopits György tegnapi tájékoztatóján kifejtette – a leírást nem kell egyszerre, egy tételben lekönyvelni. Ez azt jelenti, hogy a MÁV, a BKV és a többi „pénznyelő automata” konszolidációja nem egyszeri teherként rontja a költségvetés pozícióját, srófolja fel a GDP-arányos hiányt. A nyereséges állami cégekkel is akad gond: nevezetesen a 2009-es üzleti év után még tavaly az államnak kifizettetett osztalékelőlegről van szó, amit a 2010-es, a szabályozás szempontjából átmeneti évben még egyszer elszámolhatnak, javítva ezzel a költségvetés egyenlegét. A Magyar Villamos Művek által decemberben átutal 20 milliárd forintos osztalékelőleg például az idei mérleget is javítani fogja.

A felülről nyitott, azaz törvénymódosítás nélkül túlléphető költségvetési kiadásoknál szigorú kontrollt ír elő a KT ajánlása. Olyan átlátható döntési mechanizmust javasolnak a kormány számára, amellyel megakadályozható, hogy ezen tételek – mint a gyorsforgalmi utak építése, a beruházásösztönzési juttatások, az állami vállalatok támogatásai – „elszálljanak”, veszélyeztessék a deficitcélt. A tervezhetőséget szolgálja az a KT-ajánlás, miszerint a főbb költségvetési tételek éven belüli alakulását folyamatosan tegyék közzé. Ugyancsak fontosnak tartják a 2011–12-es évekre egyenlegkövetelmények nyílt és világos nominális meghatározását. A KT a költségvetés átláthatóságát, tervezhetőségét, ellenőrizhetőségét és a törvénynek való megfelelését illetően a zéró tolerancia híve – szögezte le végezetül az elnök.