Beárazza a válságot az APEH
Még várni kell arra, hogy az APEH honlapján működő vagyonadó-kalkulátort használják segítségként az ingatlanforgalmazók az irányárak meghatározásához. Egyelőre fordítva működik: a számláló számításait megismerve a lakástulajdonosok fordulnak tanácsért az ingatlanosokhoz, hogy információt kapjanak ingatlanjuk forgalmi értékére nézve. Az ingatlanos cégek többségének ugyanis saját, valós tranzakciókon és értékbecslőik számításain alapuló adatbázisuk van az irányárak meghatározásához, és tudják, nagyjából milyen áron adható el egy-egy lakás, ergo mennyit ér valójában.
A számláló egy hete jelent meg, de már előfordultak olyan esetek, amikor a kalkulátor által kiadott érték nagyságán felbuzdulva a tulajdonos nem akart engedni az árból. Kühne Kata, az Otthon Centrum ingatlanforgalmazó hálózat franchise igazgatója mindazonáltal úgy látja: az adóköteles határt jelentő 30 millió forint körüli ár egyelőre nem számít fő szempontnak a döntésnél, a lakáshoz kapcsolódó állandó költségekbe az érdeklődők még nem számolják bele a vagyonadót, a várható rezsiköltségeket viszont annál inkább.
Nagyjából két éve fordult a kocka, azóta a vásárlók nagyon tudatosan körüljárják, hogy a kiszemelt lakáshoz milyen fenntartási költségek kapcsolódnak. A társasházi lakások megvásárlása előtt fontos szerep jut a közös képviselőknek, akiknél egyre többen tájékozódnak a végső döntés előtt a társasház anyagi helyzetéről, hiteléről, vagy tartalékairól, a lakóközösség fizetési moráljáról és az üzemeltetési költségekről.
Hosszú távon nem mindegy az sem, hogy a vagyonadó, vagy egy ahhoz hasonló bármilyen ingatlanadó mekkora fizetési kötelezettséget jelent. Kühne Kata tapasztalatai szerint a 30 milliós határ fölé eső ingatlanok tulajdonosai nem az adóztatás, hanem annak részletszabályai miatt berzenkednek elsősorban. Nem mindegy ugyanis, hogy házuk értékét 45 millió forintra, vagy 72 millióra taksálja a hatóság, ami éves szinten akár több százezres különbözetet jelent az adóban. A szakmabeli szerint hosszú távon nem az adókötelezettségről folyhat a vita, hanem a fizetés mértékéről – ezért lenne fontos egy, a jelenleginél differenciáltabb kalkuláció a tényleges értékek meghatározásához.
A lakások, családi házak valós piaci értékét számtalan tényező módosítja, több olyan is, amit a kalkulátor nem vesz, vagy nem vehet figyelembe. Előbbihez tartozik például az ingatlan szobáinak elrendezése, az alakíthatósága, ami a vevők szemében az egyik legfontosabb szempont. Nem mindegy például, hogy a szobák egymásból nyílnak-e, vagy sem, továbbá jelentős különbség van a valóban hasznos alapterületek között: lehet egy kisebb lakás jobb elrendezésű, mint egy, a terekkel tékozlóan bánó nagypolgári otthon.
Az ingatlanvagyon értéke ráadásul nagyon relatívvá vált az utóbbi egy-másfél évben a válság miatt is. Csalatkozik az, aki két évvel ezelőtt, a lakáspiac utolsó remek évében még majdnem aranyáron vett lakást: könnyen lehet, hogy annak mai értéke milliókkal lett kevesebb, noha az új tulajdonos esetleg hasonló nagyságrendben költött a felújításra – figyelmeztet Varró Tibor, az Exa ingatlanügynökség munkatársa. Oszkó Péter pénzügyminiszter egyébként tegnap, a portfolio.hu szerkesztőségében adott online interjújában kijelentette: a kalkulátor elkészítése idején már figyelembe vették a gazdasági válság okozta értékcsökkenést is.
A Duna House ingatlanforgalmazó hálózat munkatársai is csak kíváncsiságból veszik elő a vagyonadókalkulátort, hogy összevessék saját adatbázisuk eredményeivel – árulta el Murányi Ákos, a cég vezető elemzője. A hálózat munkatársaitól nemegyszer kértek már segítséget adataik rögzítésétől félő lakástulajdonosok, akik azt kérték, kalkulálják ki helyettük valahogy a hatósági értéket.
Jóri András adatvédelmi biztos tegnap közölte álláspontját a regisztrációhoz kötött vagyonadó-kalkulátorral kapcsolatban: eszerint annak működése adatvédelmi szempontból nem megfelelő, ezért kezdeményezi, hogy adatrögzítés és azonosítás nélkül is használható legyen. Megállapította továbbá, hogy a kalkulátor működésének alapjául szolgáló információk közérdekű adatok, ezért azokat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. További követelményként említette meg, hogy azon a felhasználói felületen, ahol csupán adatrögzítéssel van mód az adókötelezettséggel összefüggő tájékozódásra, és az adatok megadásához jogkövetkezmény fűződik, ott a tárolt személyes adatok minősége érdekében megfelelő módon azonosítsák a felhasználókat.
