De nem ez a legrosszabb, ami történhet. Megállapodás híján bizonytalanná válik a Malév finanszírozása, márpedig úgy tudjuk, a vállalat fizetési fegyelme ma sem „kielégítő”, bár a cég beszállítói még türelmesek. Információnk szerint nincs előrelépés a kormányközi egyeztetéseken. Hiába engedett a magyar kormány, vállalva, hogy tulajdonrésszé alakítják a Malév 19 milliárdnyi köztartozásait, s hogy lemondana a Vnyesekonombank (VEB) által biztosított 32 millió eurós bankgarancia beváltásáról, ha az orosz fél közepes lejáratú hitelt ad a légitársaságnak, mindez nem elég. Pedig ez utóbbi opció csak január végéig él, amennyiben megállapodnak arról, az állam miként szerez többségi tulajdonrészt a légitársaságban.

Az engedmények egyelőre nem hatották meg az oroszokat, így az is elképzelhető, hogy a VEB gyakorlatilag kiszáll majd a Malévból. Igaz, csak úgy engedné az államot többségi tulajdonrészhez jutni, ha az általa a Malévra kiadott, mintegy harmincmilliárd forintot megtérülni látja. Ez viszont elképzelhetetlen. A Malév minimum 14,4 milliárdos tőkeemelésre szorul, ötvenmilliárdnyi beszállítói tartozása is van, s az elodázhatatlan szerkezeti átalakítások is komoly pénzforrást igényelnek.

Másik forrásunk úgy fogalmaz: mindkét részről kompromisszumot igényel a Malév megmentése – ám mint fogalmazott, az oroszok nem lépnek el a faltól. Pedig a légitársaság csődje esetén elbukják a befektetett pénzüket. Magyar szempontból sem mindegy, mennyibe kerül a Malév „újraállamosítása”. Egyre több szakértő véli úgy, hogy bizonyos nagyságrend felett már nem éri meg a kötélhúzás, inkább követni kell a külföldi példát: csődbe engedni a nehézségekkel küzdő céget, s létrehozni egy újat – ám ilyen forgatókönyvről nem tudni.

Sürgős utánpótlásra szorul a légitársaság