Ezzel együtt mégis 30 százalékkal többen próbálkoztak meg ilyesmivel, mint két évvel korábban – derül ki egy 54 országra kiterjedő felmérésből (a Global Entrepreneur ship Monitor [GEM] vizsgálatában összesen 180 ezer, hazánkban kétezer fő véleményét kérték ki).

A recesszió idején Japánban és Dél-Koreában mondták még a magyarokét legalább megközelítően alacsony arányban a válaszadók, hogy eljött a pillanat egy cég életre hívására. Németországban már jóval többen, a válaszolók 22 százaléka vélte így, az Egyesült Államokban pedig 28 százalék volt optimista. Niels Bosma, a GEM holland kutatási igazgatója örvendetesnek találta, hogy a fejlett gazdaságokban megjelent egy fiatal, jól képzett vállalkozói réteg, amely éppen most lát lehetőséget az üzletre. A munkahelyek megszűnésével összefüggésben ugyanakkor 2008-hoz képest sok helyütt nőtt a kényszervállalkozások aránya.

A kérdésre, hogy három éven belül fogna-e vállalkozásba, már a magyaroknak 13 százaléka mondott igent. A kérdéshez optimistán hozzáállók egyharmada ugyanakkor tart a kudarctól. Honfitársaink csaknem négyötöde ért egyet azzal, hogy nálunk magas társadalmi státuszt élveznek a sikeres vállalkozók, akiknek egyébként az arab világban a legkedvezőbb a megítélése.

A fejlett világban a gazdasági válság 10 százalékkal vetette vissza a vállalkozási kedvet.

A kockázatitőke-befektetésekben továbbra is az Egyesült Államok áll az élen, ahol tavaly 7,9 milliárd dollárt kötöttek le ilyen formában. Az így finanszírozott amerikai cégek 2008-ra a GDP több mint egyötödét, 2900 milliárd dollárt termeltek és 12 millió főt foglalkoztattak. A kockázati tőke arányát tekintve Magyarország szintén az alsóházban, az olasz, a lengyel, az osztrák, a román szint környékén van. Nálunk a kockázatitőke-befektetések a GDP-nek mindössze 0,02 százalékát teszik ki, ezzel szemben Amerikában ennek a tízszeresét, a világelső Izraelben pedig az ötvenszeresét.