A lakásépítőknek is fizetniük kell a vagyonadót
Nincs kivétel: az értékesítési céllal épült lakásokra is meg kell fizetni az adót, sőt, az építőcégeknek a 30 millió forintnál kevesebbet érő lakások után is perkálniuk kell, mivel életvitelszerűen nem lakják azokat – tudta meg lapunk. Budapesten 3-4 ezer beköltözhető vagy legalább használatbavételi engedéllyel már rendelkező lakás van, az új lakások piacát ugyanis a válság miatt erős pangás jellemzi. Olyannyira, hogy az Otthon Centrum ingatlanforgalmazó hálózat adatai szerint a viszszaesés az új ingatlanoknál átlagosan eléri a 70 százalékot, a használtaknál „csak” 40 százalékos.
A kereslet csökkenése drasztikusnak tűnik, de a tavalyi év eleji sokk idején várttól mégis elmarad, ahhoz viszont éppen elegendő mértékű volt, hogy a fejlesztők üzleti tervét minden esetben felborítsa – mondja Görög Áron, az OC Project Consulting vezetője. A vásárlókat azonban nem a vagyonadó bevezetésének híre riasztotta el, hanem jellemzően az elegendő önerő, illetve a készpénz hiánya, meg az óvatosság és a kivárási szándék, mert sokan a választásoktól várják a lakásvásárlási kedvezmények visszaállítását.
A vagyonadó miatt az ingatlanosok nem tudnak meghiúsult ügyletről, pontosabban olyan esetről, miszerint a vevő és az eladó számára eltérő előnyökkel járó üzletkötési időpont vita tárgya lett volna, vagy akárcsak szempont az üzletkötésnél. Az adót ugyanis annak kell megfizetnie, aki január elsején a lakás tulajdonosa volt, ami az eladó számára a decemberi adásvételt, a vevő számára meg – a január elsejétől érvényes kedvezőbb illetékszabályok miatt – legkorábban a január 2-i tulajdonoscserét motiválta. Az adónem eltörlésének meglebegtetése miatt a piacon egyelőre nem számít kimondottan hátráltató tényezőnek az ingatlanadó január 1-jei bevezetése – fogalmazott Murányi Ákos, a Duna House ingatlanforgalmazó hálózat vezető elemzője.
A 30 millió forint körüli lakásoknál érzékelhető azért, hogy a vevők jobb alkupozícióban vannak, az adóhatár fölé eső árat próbálják kissé lejjebb nyomni – helyenként sikerrel. Az alkuszándék persze nem jellemző a jóval drágább lakások esetében, hiszen az kizárt, hogy egy 35 millió forintot érő ingatlant bárki önszántából 30 millió alatt eladjon. Az ingatlanközvetítőknél időközben szerepet kapott a vagyonadó-kalkulátor, főként akkor, ha a vevő által kiszemelt lakást a hatósági számítás a tényleges irányár fölé taksálja. A fölé lőtt árak esetében is meg lehet a vevőket nyugtatni, a forgalmazók tapasztalatai szerint ugyanis ingatlanadóügyben nincs pánik a piacon.
Pánikot a lakásépítő cégeknél sem tapasztalni, körkérdésünkre több helyen nem is tudtak érdemben válaszolni, mintha a januártól érvényes adófizetési kötelezettség nem is létezne. Az idén majdnem ezer lakás és üzlethelyiség építését megkezdő Elephant Holding értékesítési igazgatója, Zelei Zoltán viszont azt hangsúlyozta, hogy az adó bevezetésével alapvetően egyetértenek, és értik, hogy egy olyan országban, ahol az általános adófizetési morál olyan alacsony, mint nálunk, az állam kénytelen a megfogható dolgokat megadóztatni. Ugyanakkor a fejlesztők megadóztatását Zelei sem tartja etikusnak, mondván, az autókereskedőknek sem kell az általuk eladott autók után az adott évben súlyadót fizetniük. Az Elephant esetében az idei adó körülbelül 3,5-4 millió forint lehet a január elsején meglévő nagyjából 60, használatbavételi engedéllyel rendelkező lakás után, ami céges szinten nem elviselhetetlen tétel, de több dolgozójuk éves bérének megfelelő összeg.
Az AL Holding Zrt. fővárosi lakásépítő cég igazgatótanácsának elnöke, Hunyady Attila szerint is inkább morálisan jelent gondot az új adóteher, ami ráadásul egy újabb pszichés gát az egyre gyérebb számú vevő számára, és egy újabb érv a projektfinanszírozásban amúgy is nehezen döntő bankok előtt a lakásépítések rizikósságára nézve. Az adóból levonható egyébként az építményadó és a telekadó, így már nem akkora a pluszteher, de mégis érthetetlen, hogy a beruházócégek nem kaptak semmilyen kedvezményt. Egy-egy lakóparki lakás értéke Budapesten átlagosan 25 millió forint.
A továbbértékesítésre szánt lakóingatlanokra vonatkozó, május 20-ig kötelezően bevallandó és befizetendő vagyonadó tényét megerősítette Zara László adószakértő és Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt alelnöke, az Ernst&Young adópartnere. Vámosi-Nagy elmondta: cégek esetén az első forinttól él az adókötelezettség, mivel életvitelszerűen nem laknak a lakásban, ami magánszemélyek esetében a 30 millió forint alatti értékű ingatlanoknál adómentességet jelent. Zara László szerint a bevallási határidőt nem érdemes elmulasztani, a bírság ugyanis komoly tétel lehet, jóval több, mint az esetleges késedelmi pótlék a nem fizetőknek.
A vagyonadó kapcsán úgy tűnik, az érintettek már a kormányzásra készülő Fidesz szavában bíznak, a párt politikusai ugyanis egyértelműen az adó eltörlését ígérik. Az más kérdés, hogy a lakáspiac és az immár teljesen megbénult új projektek elindításához ennél sokkal többre, egy fizetőképes vásárlói körre is szükség lenne. A meg sem épült lakásokból ugyanis semmiféle adó- és illetékbevétel nem származik.
A szlovák rendszámú autó is adózik
A vagyonadó nem csak a lakóingatlanokra, hanem a nagy teljesítményű személyautókra is kiterjed. Azokra a szlovák rendszámmal futó autókra is, amelyeknek magyar tulajdonosuk van. Megnéztük, felveti-e a kettős adóztatás lehetőségét ez a rendelkezés.
A Szlovákiában bejegyzett, magyar tulajdonban lévő gépkocsik számáról nincs hivatalos adat, a szakemberek ezek számát hétezer és tízezer körülire becsülik. Északi szomszédunknál nincs különadó a nagyobb teljesítményű gépjárművekre – tájékoztatott tudósítónk. Ugyanakkor a vállalkozók a szolgálati autóként használt személyautójuk után évente úthasználati adót fizetnek, amit a motorok köbcentimétere alapján állapítanak meg. Az éves díj száztól háromszázharminc euróig terjed. Ennek befizetése a feltétele annak, hogy az érintettek a szolgálati útjaikat költségként elszámolhassák (de csak a lefutott kilométerek legfeljebb 80 százalékát).
A kettős adóztatás veszélye tehát nem áll fenn. Ingatlanadó egyébként régóta létezik Szlovákiában. Ezt minden évben a helyi önkormányzatok vetik ki, a lakások területe, más területek, továbbá a háztáji és más földek minősége és nagysága alapján. Pozsonyban idén a belvárosi (Óváros) lakásért négyzetméterenként 0,399 eurocentet, a saját garázsért négyzetméterenként 1,594 eurót, nem lakásként (például üzletként) szolgáló területért négyzetméterenként 0,797 euró ingatlanadót kell fizetni.
