Csalókán kedvező hiányszám
Valószínűleg csak az eredeti uniós hiánycélt sikerül teljesítenie a magyar államháztartásnak – annak ellenére, hogy a központi költségvetés jobban zárt a vártnál, s a KSH nemrég közzétett, az uniós hiány háromnegyedéves alakulását mutató adataiból sokkal kedvezőbb egyenlegre is lehetne következtetni. Mint arról beszámoltunk, a központi költségvetésben a vártnál nagyobb többlet alakult ki decemberben, így az év végén a központi kormányzati rendszerek deficitje 919 milliárd forint lett.
A KSH az első kilenc hónapra kimutatott, uniós rendszer szerint készült államháztartási adatai ennél is kedvezőbb képet sejtetnek: a hivatal szerint szeptember végéig 711 milliárd forintos hiányt halmozott fel az állami szféra. Ebből elméletileg minden idők legjobb uniós államháztartási egyenlege következne.
A pénzügyi kormányzat gyorsjelentései – a havi hiánybeszámolók – teljesen más, némileg szűkebb körű betekintést engednek a költségvetési folyamatokba, mint a KSH uniós kimutatása: nem tartalmazzák például az önkormányzatok költéseit és bevételeit, de – elszámolási okokból – az állami vállalatokét sem.
A Pénzügyminisztérium (PM) jelentése szerint 1060 milliárd forint volt a központi hiány szeptember végén – ami a KSH 711 milliárdos kimutatásával öszszevetve annyit jelentene, hogy az önkormányzatok és az állami vállalatok még némi többletet is összehoztak az első kilenc hónapban. Miután a központi kormányzat az utolsó negyedévben maga is többlettel zárt (így lett az 1060 milliárdos hiányból az év végére 919), következtetni lehetne arra, hogy az év végére az uniós hiányszám se romlik majd jelentősen a szeptember végi állapothoz képest.
Ebben az esetben a GDP 3 százaléka alá kerülne a hiánymutató – ám erre semmiképp se lehet számítani. A KSH és a PM kimutatásai között ugyanis nemcsak a statisztikában megjelenő szereplők köre eltérő, hanem az elszámolási metódus is. (A nagyobb kör és a bonyolultabb kimutatás miatt az uniós hiányadat sokkal később, idén április tájékán készül el.)
A kormányzaté a ki- és befizetések alakulásáról ad számot (voltaképpen banki számlaegyenleget jelent), míg a KSH uniós alapú kimutatása a számlák szerint dolgozik, és azt is vizsgálja: valójában milyen időszakot érint a be- vagy a kifizetés. Vagyis, ha decemberben átadnak egy utat, ám az építőnek csak januárban fizetik ki a számlát, az az uniós elszámolású KSH-kimutatásban előző évi költés, míg a kormányzati kimutatásban már idei. Vagy: a decemberben megvásárolt karácsonyi ajándék áfája az uniós rendszerben mindenképpen tavalyi bevétel, míg a kormányzatnál – ha azt a kereskedő januárban fizeti be – már idei. Az elszámolási különbségből adódó eltérés az előző két évben rendre az utolsó negyedévben volt jelentős.
Az októbertől decemberig tartó időszakban az uniós kimutatású egyenleg 340–380 milliárd forinttal volt rosszabb, mint a pénzügyi tárca ki- és befizetéseket tartalmazó kimutatása. Ez két okból lehetett így: az egyik, hogy az önkormányzatok és az állami vállalatok ilyenkor költenek jelentősen. A másik, hogy jó néhány kormányzati kifizetés csúszik át az év végén a következő esztendőre.
Információnk szerint 2009 utolsó hónapjaiból is jelentős tételek kifizetése húzódott át 2010-re. Ilyen a MÁV áfa-visszatérítése, ami egy uniós döntés értelmében illeti meg a társaságot. A több mint 5 milliárd forint kamat meg is érkezett a cég számlájára tavaly decemberben, ám a 14,3 milliárd forintos tőkerészt információnk szerint csak most, januárban kapják meg. (Ez az az áfavisszaigénylés, amelynek érvényesítéséről a kormányzat korábban le is kívánta volna beszélni a vasúttársaság vezetését, éppen a költségvetés nehéz helyzetével indokolva a döntést). A visszafizetés nagyobbik része így pénzforgalmilag az idei büdzsét terheli, miközben az uniós hiányelszámolásban a múlt évet terheli majd.
A jelentős összegű hasonló áthúzódások, és az elszámolási különbségek miatt információnk szerint a pénzügyi tárcánál most leginkább az eredeti uniós hiánycél, a GDP 3,9 százalékára rúgó egyenleg teljesítésével számolnak. Ahhoz, hogy ennél valamivel jobb legyen az egyenleg, szükség van arra is, hogy az önkormányzati deficit a tervezett szinten belül maradjon, és az uniós kimutatásban decemberre elszámolható januári áfabevételek is rendre beérkezzenek januárban.
A költségvetés decemberi többlete jóval nagyobb lett a vártnál, ami elsősorban a bevételek alakulásával indokolható. Számításaink azt mutatják, feltűnően sok, a pénzügyi tárca kimutatása szerint bő 160 milliárd forinttal folyt be több, mint várták, s ha ehhez hozzácsapjuk a társasági adónál keletkezett 33 milliárdos elmaradást, közel 200 milliárdos plusznál járunk. Nehéz elképzelni, hogy ekkora többletet pusztán az adóbefizetésekből el lehetett érni.
Egyelőre keveset tudni a részletekről (jövő kedden ad róluk tájékoztatást a PM). Annyi biztos, hogy a Magyar Villamos Művek 20 milliárdos osztalékelőleget szavazott meg karácsony előtt. Nem cáfolt hírek szerint a zárjegyek is szépen fogytak a jövedéki adóemelésre készülő cégeknél. Mint cikkünkben írjuk, a MÁV áfája is javította a tavalyi, pénzforgalmi szemléletű mérleget.
A kiadások is több mint 80 milliárd forinttal túllépték a tervezettet az utolsó hónapban, de ez nem okozott gondot, azt is fedezte a bevételi többlet. A kormány – látva a várható kedvező egyenleget – több kiadást előrehozott januárról, köztük a lakástámogatásokét is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a közösségi közlekedés decemberben jutott hozzá a novemberi támogatásához (egy állítólagos adminisztrációs hiba miatt csúszott a pénz folyósítása), vagyis kéthavi összeget kellett az utolsó hónapban folyósítani. (B. F. Z.)
Szeptember végén még úgy tűnt, de nem lesz rendkívülien jó az uniós statisztika szerinti hiány.
Az év vége felé megnyílik az önkormányzatok és az állami cégek pénztárcája.
A MÁV csak idén jut hozzá az áfa-visszaigényléséhez, emiatt is mutat szebben a tavalyi egyenleg.
