Várhatóan több mint a kétszeresére növeli a hazai bioetanolgyártást az amerikai Fagena cég. A másfél­kétmilliárd forintos beruházással, Dunaföldváron felépülő üzem a tervek szerint évi 200 ezer tonna etanolt állít elő. Ez a jelenlegi belföldi igény többszöröse, ugyanakkor a piacban és a gyártásban is hatalmas tartalékok vannak. Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára emlékeztetett: az uniós üzemanyag­direktívákat is figyelembe véve a jelenlegi hazai gyártói kapacitás lényege­ sen több, mint a közlekedés jelenlegi igénye: ma öt, 2020-­tól tíz százalék lesz az üzemanyagokban kötelezően előírt keverési arány. Szabadegyházán a Hungrana gyárt évi mintegy 150 ezer tonnát, és győri szeszipari vállalat 35 ezer tonna gyártására lenne képes, de nincs ennyi megrendelése, tehát bőven vannak szabad kapacitások. A Mol viszont nem Magyarországon, hanem Szlovákiában vásárolja a bioetanolt. Héjj Demeter, a Magyar Bioetenol Szövetség elnöke szerint azonban a termék iránti igény folyamatosan nő, és az exportlehetőségek is biztatóak. A hazai gabonaszektorra alapozva szerinte akár évi másfél millió tonnányi gyártókapacitás is reális lenne. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: jelenleg Ausztria, Szlovákia, Románia és Ukrajna területén is épül etanolüzem, melyek mind építenek a magyar nyersanyagbázisra is.

Hazánkban is nő a termelési kapacitás: az amerikai Fagen évi egymillió tonna kukoricát feldolgozó üzemének tervei mellett jelenleg a kabai cukorgyár helyén, az Első Magyar Bioetanol Kft., valamint Duna­Etanol Zrt. Dunaalmáson építendő gyárainak előkészítése folyik. A jelenlegi devizaárfolyamok és nyersanyagpiaci árak mellett ismét kedvező és jövedelmező alternatívát kínálhat a benzin kiváltására a növényi alkohol – emlékeztetett Gőgös Zoltán. Elmondása szerint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében kiírt kis kapacitású biodízel­ és etanolüzemek megépítését serkentő támogatási tenderre 24­-en jelentkeztek. A pályázatokat az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében éppen most vizsgálják.

Mielőtt a kukorica tonnánkénti ára két éve el nem érte a tonnánkénti 60 ezer forintos szintet, itthon is több nagy, évenként 150 ezer tonna etanolkapacitású üzem építésenek előkészítésébe kezdtek. A 2006–2007­-es időszakban, ahogy a világban mindenütt, Magyarországon is valóságos etanolláz tombolt, összesen 32 beruházást harangoztak be, ezek azonban vagy el sem indultak, vagy még az engedélyek beszerzése közben, illetve az alapkőlerakás fázisában leálltak. Ebben szerepet játszott kőolaj és a gabonaárak változása, illetve a finanszírozási háttér hiánya. A környezetvédelmi támogatási rendszerben e beruházások támogatására öszszesen mintegy 5­-8 milliárd forint áll rendelkezésre. A beruházóknak ugyanakkor a hajtóanyag exportpiacáról is gondoskodniuk kell, mert itthon nincs rá vevő.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a Fagen képviselőivel már tárgyalt: arra voltak kíváncsiak, hogy hosszabb távon hozzájuthatnak­e elegendő alapanyaghoz. Gőgös Zoltán szerint Magyarország hosszabb távon is rendelkezik olyan kukoricafelesleggel, ami elegendő alapanyagot biztosít akár féltucatnyi hasonló nagyságú feldolgozónak. Héjj Demeter ugyanakkor bizonytalannak minősíti az etanolgyártás alapanyag­ellátását. Miközben nem cáfolja, hogy az országban folyamatosan keletkezik kukoricafelesleg, hozzáteszi: a termelők bizalmatlanok, nem szeretnek hosszú távú beszállítói szerződéseket kötni.

Számítások szerint Magyar­országon akkor éri meg bioetanolt gyártani, ha az alapanyag, kukorica ára nem haladja meg a tonnánként 35 ezer forintot. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője OECD­becslésekre alapozva kijelentette: 2018–2019­-ig valószínűsíthető Magyarországon a 31­-32 ezer forintos átlagos kukoricaár.

A nemzetközi takarmányüzletben új tendenciákra lehet felfigyelni. Már nemcsak a termelési, hanem logisztikai költségeket is optimalizálják. Ennek révén például, az ukrán gabonatermelő holdingok a gabonájuk szállítási költségét harmadával csökkentették: tonnánként 30­-32 euró helyett 20 euróért jut el az áru a nyugat­-európai kikötőkbe. (Magyarországról átlagosan 30­-35 euro a fuvardíj.)

A helyzetet bonyolítja, hogy további gyárak indulásával is számolni kell – mondja Zsemberi László, a korábban Gönyűn és Marcaliban két nagy feldolgozót tervező svéd Sekab Bioenergia Magyarország Zrt. volt vezérigazgatója. Az üzletember – aki egyben az EBP Európai Bioenergia Technológia Kft. tulajdonosa is – elmondta: ugyan a Sekab nem szándé­kozik felépíteni magyar gyárait, de a Gönyűn és Marcaliban tervezett gyárak terveire és kiviteli engedélyekre vevők keres az EBP. A szakember szerint az előny hosszabb távon azon második generációs üzemeknél lesz, amelyek képesek nemcsak a kukoricaszemből, hanem cellulózból is alkoholt előállítani - ami jócskán csökkenti kiszolgáltatottságukat a kukoricaáraktól - , valamint piacot találnak a feldolgozás során keletkező takarmány­alapanyagnak és szén­dioxidnak is. Ilyen hatékonyság mellett ugyanis ezek a cégek akár a 40 ezer forintos kukoricafelvásárlási árig is elmehetnek.

BioPower és Flexifuel

Napjainkban félszáz magyarországi benzinkútnál lehet E85-ös üzemanyagot tankolni, egy liter ára 215-220 forint között van. Európában két év alatt negyvenezer Flexifuel autó kelt el, ezek működhetnek E85-ös üzemanyaggal (85 százalék bioetanol, 15 százalék benzin), vagy tisztán benzinnel is, illetve a két üzemanyag tetszőleges arányú keverékével; ez az üzemanyag-kínálattól, vagy a működési feltételektől függően rugalmasan állítható össze ugyanabban a tartályban. Magyarországon 2007-től 250 bioetanollal is üzemeltethető új autót kelt el, ezekből 220-at a Ford, harmincat a Saab értékesített. A legolcsóbb Flexifuel modell, az 1,8 literes, 125 lóerős teljesítményű Focus Fresh FFV ára 5,3 millió forint, a Saab 9-3-as BioPower 8,4 millió forintba kerül. A Flexifuel modelleket húsz európai országban értékesítik, ezekből és a BioPowerekből eddig legtöbbet Svédországban vásárolták (B. J.)

Még keresni kell az etanolt a benzinkutaknál