Csak a tudományban nem csalódtak a konferenciapiacon
A tavaly őszre megfeleződött konferenciapiac feltámadását nem mindenki meri az idei évre tenni, de az érdekeltek reménykednek, hogy a 2009-es mélyrepülésnek már nem lesz áthúzódó hatása. A gazdasági krízis az üzleti célú rendezvények terén végezte a legnagyobb pusztítást, a tudományos kongresszusok még úgy-ahogy tartották magukat a legnehezebb időkben is. A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodájának adatgyűjtése szerint a rendezvények térben és időben is összementek: a hatnapos vagy hoszszabb konferenciák szinte teljesen eltűntek, miközben az átlagos vendégszám nem érte el a 230-at sem, vagyis a kis és közepes tanácskozások vannak túlsúlyban. A legsiralmasabb hónap a július volt, amikor majdnem 90 százalékkal kevesebb rendezvényt jelentettek, mint egy évvel korábban.
A több ezer résztvevőt vonzó óriás kongresszusokat nem mondták le, inkább meg sem rendelték, ezek előkészítése ugyanis fél évtől akár 2-3 évig is terjedhet, ezért a lefújásuk is óriási költséggel jár. A helyzet azonban az, hogy Budapesten, ahol a magyarországi konferenciák 80 százalékát tartják, mutatóba volt már néhány óriáskongresszus (például a Hungexpo területén egy tízezer fős diabétesztanácskozás 2002-ben, 2009-ben pedig egy négyezer fős epilepsziakongresszus), de a legalább ötezer személyes konferenciaközpont hiánya máig megoldatlan probléma. A Syma központba tervezett fejlesztés megvalósítása is még 2-3 év lehet, addig Budapest nem igazán tud jeleskedni a világpiacon.
A régi hiányosságot a remek árérték arány ellensúlyozza, a budapesti szállodapiacon elsőként az ötcsillagosok léptek, és áraikat egy kategóriával mérsékelték. Így tett a Kempinski is, amely a nagy áldozattól komoly eredményeket remélhet, máris több nemzetközi konferenciaszervező cég tervezi, hogy várost cserél, egy még titkos „kilétű” rendezvényt máris megszereztek nyugat-európai versenytársuktól – tudtuk meg Dénes Judittól, a szálloda rendezvényigazgatójától. A Kempinskibe sikerült nyolc év után viszszahozni egy nemzetközi informatikai biztonság és audit tanácskozást is, amely óriási siker – árulta el Róth Dénes, a szervező ISACA magyarországi elnökségi tagja. A 90 ezer tagot számláló szervezet Budapesten kívül még sosem ült össze kelet-európai országban.
A szállodai árak mélyrepülése, és az európai szinten ugyancsak olcsónak számító étkeztetési költségek együttesen akár 50 százalékos árelőnyt jelenthetnek a rendezvényszervezőknek – mondja Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. A kőbányai vásárvárosban ötmilliárd forintért felépített új pavilonba 2010–2011-re már több 3-4 ezer fős kongresszust is leszerződtettek, az idei évre viszont még nincs annyi foglalásuk, hogy a fordulat évének nevezhessék. A konferencia-helyszínek a tudományos életre számíthatnak, ahol az atomfizikától a méhészetig mindenféle tanácskozást megtartanak, mert muszáj. Amin a takarékosság érzékelhető, az elsősorban az üzleti bemutatók, és az üzleti utaztatás. A Magyar Turizmus Zrt. elnöke, Niklai Ákos is azt mondja: a vállalati rendezvények visszaesését a tudományos konferenciákkal lehet ellensúlyozni, ennek érdekében is jól alkalmazható a társaság konferencianagyköveti programja, amely a magyar tudósokat ösztönzi, és finanszírozza a rendezvények előkészítését. A hosszas szervezést igénylő nagy rendezvények hosszú távú hasznot hoznak, miközben az utóbbi évtizedben az ötcsillagos szállodák többsége komoly anyagi ráfordítással kifejlesztette saját konferenciarészlegét, és ezek már a közepes rendezvények többségét el is viszik. Magyarország hivatásturisztikai kínálata komoly nemzetközi reklámot kap a Magyar Kongresszusi Irodától, amely tanulmányutakon is népszerűsíti a magyar rendezvényhelyszíneket. A várva várt trendforduló időpontjára csak később, az éves foglalások ismeretében lehet következtetni, de – mint azt Vörös Ida, a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Budapest Congress és World Trade Center értékesítési igazgatója megfogalmazta – egyelőre csak a remény van meg azidei fellendülésre, a rendezvénytáblák még nagyon hézagosak.
