Maradnak a kincstárnokok
– A hiánytervnél alacsonyabb lettvégül a tényleges deficit 2009-ben, úgy, hogy egyes tételek túl-, míg mások alulteljesültek. Milyen következményei lehetnek ennek a 2010-es költségvetési előirányzatokra?
– A bevételeknél azt láttuktavaly, hogy míg a fogyasztáshoz kapcsolt adók, vagyis az áfa és a jövedéki adó többet hoznak, mint terveztük, addig a közvetetten fizetett adók valamivel kevesebbet. Ezeket figyelembe kell venni az idei prognózisunknál is, ám azt gondoljuk, hogy ezek nagyjából kiegyenlítik egymást. Ha a korrekció hatására valamelyest emelkedne a hiány, azt a tartalékokból fedezni tudjuk. Egyébként az IMF-el is abban állapodtunk meg, hogy az előző évi adatok átvezetése miatt nem nőhet a hiány 2010-ben.
– Ha változnak az előirányzatok,gondolom, módosítják a költségvetést?
– Nem, erre nincs szükség, dea belső számításainkban ezeket a számokat is feltüntetjük.
– Hogy sikerült nagyobb adóbevételt elérni, amikor minden hír a nagy adószállítók, a cégek, a kereskedelem sokéves mélypontjairól szóltak?
– A társasági adónál 33 milliárd forinttal alatta maradunk a 418 milliárd forintos tervnek, de erre számítottunk is...
– A tavalyi utolsó költségvetésitájékoztatóban 418 milliárd volt.
– Valóban, de már akkor jeleztük, hogy a decemberi adóbevételeken belül számítani lehet elmozdulásokra az egyes előirányzatok között. Ez történt, mert áfából viszont több lett a bevételünk, mint terveztük.
– Ami meglepetés, mert a kiskereskedelemnek régóta nem volt ilyen rossz éve.
– Az áfatöbblet okáról nekünk sincs még pontos információnk. Részletes adatokat kértem, hogy tisztán láthassunk.
– Az sem megszokott, hogy a közigazgatás önmérsékletet tanúsítson az év végi extra kifizetéseknél. Nem lehet, hogy bizonyos tételek mégiscsak áttolódtak 2010-re? Hallani, hogy például az év végi jutalmak egy része most, januárban jelenik meg a dolgozók számláin.
– Megnyugtatom, nem mentek át tételek. Beigazolódott, hogy az erős pénzügyi kontroll, amit a kincstárnoki rendszerrel állítottunk fel, működőképes. S való igaz, tavaly decemberben nem a korábbi években megszokott jutalomosztás jellemezte a közigazgatást. Ügyeltünk arra, hogy ahol nincsenek meg ennek a szerződéses feltételei, ott ne is legyen kifizetés. Azt sem engedtük, hogy az év során fel nem használt forrásokat fordítsanak ilyen kifizetésekre. Olyan eset elképzelhető, hogy valamelyik intézménynél úgy döntöttek, hogy a szerződés szerint járó extra kifizetést nem decemberben, hanem egy hónappal később kapja meg a dolgozó. Ilyenre azonban a pénzügyi tárca senkinek nem adott utasítást.
– Az intézmények hogy fogadtáka kincstárnokokat? Nem hátráltatták a munkájukat?
– Tapasztalataink szerint vegyes volt a fogadtatás. Azzal tisztában van mindenki, hogy a válságot hatékonyan lehet kezelni a kincstárnoki rendszerrel. Ugyanakkor voltak napi konfliktusok, de meggyőződésem, hogy ez a rendszer mindenkinek a hasznára válik.
– Maradnak a kincstárnokok?
– Igen, sőt idén még erősebbkontrollt jelentenek. Amikor tavaly munkába léptek, a legtöbb kötelezettségvállalás már megszületett, így inkább a kifizetések felett őrködtek. Most viszont már a szerződések, a vállalások időszakában beavatkozhatnak.
– A rendelkezésre álló 2009-esadatok alapján át kell írni a makrogazdasági pályát?
– Erről leghamarabb márciusban tudunk dönteni, amikor megjelenik a részletes GDP-adat.
