A hitelkockázatokra, a jövedelmezőségre, a tőketervezésre, a likviditásra és az ügyfelek védelmére koncentrál 2010-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amely ez irányú ajánlásokat és módszertani útmutatókat ad a felügyelt intézményeknek. A felügyelet honlapján közzétett dokumentum tanúsága szerint a gazdasági válság hatására a magyar ügyfelek is egyre nagyobb számban szembesültek azzal, hogy a megfelelő tájékoztatás hiányában növekszik a fogyasztók megtévesztésének veszélye, ezért a felügyelet fokozottan ellenőrzi, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségeiket az adott pénzügyi intézmények megfelelő módon teljesítsék. A felügyelet azzal számol, hogy idén még nem javul az adósok helyzete, emiatt a hitelkockázaton belül kiemelt figyelemmel kíséri a jelzáloghitelek fedezetértékelésének és az átütemezett kölcsönök kezelésének a problémáját.

Figyelni bőven van mire. A pénzügyi felügyelet honlapján publikált adatok szerint 2009. szeptember végén a részvénytársasági formában működő bankok által kezelt 5,77 millió lakossági hitelszerződésből (ez nagyjából a piac 90 százalékát jelenti) több mint másfél millió kölcsön esetében volt probléma a törlesztéssel. A kilencven napot meghaladó késedelembe eső hitelek száma az első kilenc hónap során harmadával, 641 ezerre nőtt, ezzel a nem teljesítő szerződések aránya a 2008. évvégi 8,1-ről 11,1 százalékra ugrott, ezen belül a jelzáloghitelek esetében 4,6-ról 6,2 százalékra emelkedett.

A kölcsönök összegét vizsgálva mindez úgy néz ki, hogy a 6828 milliárd forintos lakossági hitelállományból 1427 milliárd forint kölcsön esetében csúszik a törlesztés. Ez csaknem 21 százalékos arányt jelent, szemben a 2008. évvégi 13,8 százalékkal, míg ezen belül a kilencven napon túli tartozások aránya több mint a duplájára, 3,2-ről 6,8 százalékra nőtt. A problémás hitelek összege tehát gyorsabb ütemben nő, mint a szerződések száma, ami azt jelenti, hogy mind több az átlagosnál nagyobb méretű kölcsön esetében (például lakáshitellel) van gond, miközben korábban elsősorban a kisebb öszszegű kölcsönök visszafizetését kezelték „rugalmasabban” az ügyfelek.

A trendfordulóra felfigyeltek a bankok is, melyek minden eddiginél több lakossági hitelt ütemeznek át. Szeptember végén 36,7 ezer átstrukturált kölcsönt kezeltek a pénzintézetek, ezek összértéke 132 milliárd forint volt – vagyis a bankok elsősorban a nagyobb összegű hitelek esetében hajlanak az átütemezésre. Mindezek ellenére a bedőlt lakáshitelek száma ugrásszerűen nőtt 2009-ben. Szeptember végéig csaknem tizenkétezer lakóingatlan esetében kezdeményeztek a pénzintézetek végrehajtást vagy értékesítették követelésüket. A tartozásrendezési eljárások számának havi átlaga 42 százalékkal emelkedett.